Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

45 felperes által s a mely körülmény nem a felperesnek eskü alatti vallomása, hanem feltétlenül tanuk által lett volna igazolandó, továbbá, hogy a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, midőn ugyancsak egyedül tanuk által bebizonyítható annak a körülménynek eldöntését, hogy az I. r. felperes külön vagyonnal bir és azt külön kezeli, az 1. r. felperesnek eskü alatti kihallgatásától tette függővé. Alperesnek ebbeli panaszai azonban alaptalanok, mert a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cz. nem foglal magában oly szabályt, mely szerint a lefoglalt ingókra támasztott tulajdoni igények megállapítására szolgáló ténykörülmények csak tanuk vallomásával volnának bizonyíthatók; továbbá, mert való ugyan, hogy abban az esetben, ha a bizonyítandó ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása az idézett törvény 96. §. második bekezdése értelmében a bíróság a bizonyító felet az ellenfél beleegyezésének esetén kívül csak akkor bocsáthatja esküre, ha a 64. §. szerint mérlegelendő oly körülmények forognak fenn, a melyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támogatják, minthogy azonban a felebbezési bíróság a most említett 64. §. rendelkezésének megfelelően az 1. r. felperesnek eskü alatt történt kihallgatását azzal indokolta, hogy az elsőbiróság előtti eljárásban kihallgatott tanuk vallomásával az 1. r. felperesnek kereseti állításai valószínűvé tétettek s minthogy a bizonyítandó ténykörülményekről csak 1. r. felperesnek van közvetlen tudomásara felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t.-cz. 96. §. a második bekezdésének alkalmazása körül, a mennyiben az 1. r. felperest hallgatta ki eskü alatt, az általa bizonyítandó ténykörülmények felett törvényszerűen járt el, végűi, mert az idézett törvény 197. §. első bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás lévén irányadó, a kir. törvényszék Ítéletében foglalt az. a megállapítás, hogy az 1. r. felperesnek külön vagyona van, mint ténymegállapítás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Sérelmesnek mondja továbbá alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság ítéletét a tekintetben is, hogy a 2. r. felperes részéről igényelt ingók a birói zár alól feloldattak, indokolva ebbeli panaszát azzal, hogy a D) alatti állítólagos haszon-kölcsönügylet összes körülményei, jelesül a kölcsöndíjnak felette csekély volta, különösen az árverési vételár és az eredeti becsár közötti nagy különbség és az