Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

27 felperes a fogamzás idejében alperesen kívül másokkal is közösült, másrészt R. M. és J. J. tanúk vallomásával, hogy felperes alperestől több ízben pénzt fogadott el. E tényállás alapján a felebbezési bíróság felperest azért utasította el keresetével, mivel ezekből a bizonyított ténykörülményekből azt a következtetést vonta le, hogy felperes feslett életmódot folytatott és a közösülést üzletszerűen pénzért űzte, ily körülmények között pedig az apaság alperes ellen megállapítható nem volt. A íelebbezési bíróságnak ezt a kijelentését a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozással az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §. a) és c) pontjaira azért támadja meg, mivel szerinte az alsó bíróságok előtt lefolyt bizonyítási eljárás sem annak megállapítását, hogy felperes alperesen kívül másokkal is nemileg közösült, nem eredményezte, sem annak kijelentésére, hogy felperes feslett életmódott folytatott és a közösülést üzletszerűen pénzért űzte, semminemű alapot nem szolgáltatott, s mivel e szerint a íelebbezési bíróság tévesen mellőzte annak az anyagi jogszabálynak az alkalmazását, mely szerint az a férfi, a ki beismeri, hogy az anyával a gyermek fogamzásának idejében nemileg közösült, a gyermek atyjának vélelmezendő. Felperesnek felülvizsgálati kérelme alaptalan ugyan annyiban, amennyiben a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállást támadja meg, mivel a felvizsgálati eljárásban irányadó azon tényállásra vonatkozóan oly adat fel nem merült, a mely szerint az a tényállás az id. törvény 197. §. második bekezdése értelmében valamely jogszabály megsértésével lett volna megállapítva. Mindazonáltal helyt kellett adni felperes felülvizsgálati kérelmének azért, mert a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint alperes beismerte, hogy felperessel a gyermek fogamzásának idejében nemileg közösült, következőleg az anyagi jog szabályai szerint az vélelmezendő, hogy alperes a gyermeknek atyja, e vélelemmel szemben pedig alperesnek az a kifogása, hogy felperes a fogamzás idejében alperesen kívül másokkal is közösült, csakis abban az esetben volna figyelembe vehető, ha íelperessel szemben megállapítható volna, hogy feslett, erkölcstelen életet folytatott. A fenforgó esetben ténykérdésnek csakis a felebbezési bíróság ítéletében megállapított az a két ténykörülmény tekinthető, hogy felperes a fogamzási idő alatt másokkal is közösült és alperestől több ízben pénzt fogadott el.