Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

28 Ellenben az a kérdés, hogy ezeket a tényeket mikép kell a jog szempontjából minősíteni?, már a jogi következtetés körébe tartozván, az idézett törvény 185. §. a) pontja értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi, s minthogy abból magában véve, hogy felperes másokkal is közösült, még nem következtethető, hogy feslett életet folytatott, az a ténykörülmény pedig, hogy felperes alperestől több ízben pénzt fogadott el, csak az alperes és felperes között létező benső viszonyra enged következtetni, épenséggel azonban nem szolgálhat alapul annak a megállapítására, hogy felperes a közösülést üzletszerűen pénzért űzte. (Kir. Guria II. G. 36/95. 1895. szeptember 25.) XXVII. Az elhalasztott tárgyalásnak költségét az a fél tartozik viselni a kinek érdekében, illetve a kinek mulasztása következtében történt a halasztás. (S. E. 114. §.) Tekintettel arra, hogy alperes a felperes által követelt tartásdíj összege ellen már az első bírósági tárgyalás folyamán, később pedig felebbezésében kifejezetten kifogást emelt, és ekként, a mennyiben felperes a tartásdíj összegének mérlegelése kérdésében alperes vagyoni viszonyainak bizonyítását szükségesnek találta, ez irányban bizonyítékait már az első bíróságnál, a felebbezés következtében pedig a felebbezési bíróság elé tűzött első szóbeli tárgyaláson kellett volna előterjesztenie, nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróság elé 1895. évi április hó 5-ík napjára kitűzve volt tárgyalásnak elhalasztása felperes érdekében és illetve annak mulasztása következtében történt, miből folyóan e halasztás költsége az 1893 : XVIII. t.-cz. 114. §-nak rendelkezésénél fogva nem alperest, hanem az arra okot szolgáltató felperest terheli. E tekintetben tehát a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, s a vonatkozó végzés megváltoztatásával a kérdéses halasztás költségét felperes ellen megállapítani kellett. (Kir. Guria II. G. 38/95. 1895. szeptember 25.)