Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

26 XXV. Az igényper felfüggesztésének nincs helye azért, mert az igénylőnek a közadóssal kötött ama jogügyletét, a melyre igényét alapította, a csődtömeg gondnoka mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalant, külön peruion megtámadta. (S. E. 44. §.) Eltekintve attól, hogy az alperesek által az első bíróság ítélete ellen beadott felebbezésben említett megtámadási per a felebbezési bíróság neheztelt végzésében megjelölt kereseti számból kitűnően nem a pert megelőzően, hanem csak annak folyama alatt indíttatott, e megtámadási pernek az 1881 : XVII. t.-cz. 26. §-ának rendelkezéséhez képest csak az lehet a czélja, hogy az az által megtámadott jogügylet a csődhitelezőkkel szemben hatálytalaníttassék, s ekként e megtámadási pernek miként való elbírálása e külön önálló s előzően folyamatba tett igényper elbírálására befolyással nem bírván, ez igényperbeli eljárás felfüggesztésének helye nincsen. (Kir. Guria II. H. 10/95. 1895. szeptember 19.) XXVI. Törvénytelen gyermeknek tartása iránti perben, annak megállapítása, hogy a nő a gyermek fogamzása idejében feslett életmódot folytatott jogkérdésre vonatkozik. Ténykérdést csakis azok a ténykörülmények képeznek, a melyekből a feslett életmódra vonatkozóan a jogi következtetés levonható. Az, hogy a nő a fogamzás időtartama alatt másokkal is közösült, és hogy az alperestől több ízben pénzt is fogadott el, magukban véve nem képeznek elegendő alapot annak inegállapíthatására, hogy feslett életmódot folytatott vagy hogy a közösülést üzletszerűen pénzért űzte. A felebbezési bíróság ítéletében megállapította, hogy alperes beismerte, mikép felperessel a gyermek fogamzásának idejében nemileg közösült, továbbá bebizonyítottnak vette a felebbezési birósáp ítéletében egyrészt U. M., M. F. és M. F.-né tanúk vallomásával, hogy