Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

22 fogva e mulasztásával a felebbezési bíróság lényeges s az ügy eldöntésére befolyással bíró eljárási szabályt sértett meg. Ily körülmények közt mellőzve egyebekben felperesnek ésalpereseknek felülvizsgálati kérelmét, az alperesek felülvizsgálati kérelmének az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §-ának C. pontja alapján hely adatott annyiban, a mennyiben az az említett lényeges eljárási szabály figyelmen kívül hagyására van alapítva, s minthogy jelen esetben a tényállásnak a felebbezési eljárásban felhozott új ténykörülményre vonatkozó megállapítása előtt az ügy érdeme el nem bírálható : a felebbezési bíróság Ítélete az idézett törvény 204. §-a alapján feloldatott, s a megfelelő további szabályszerű eljárás elrendeltetett. (Kir. Curia II. G. 48/95. 1895. szeptember 11.) XXII. Indokolási kötelesség. (S. E. 04. §.) Első bíróság előtt tett és a jegyzőkönyvbe vett beismerés a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát, annak visszavonása esetén a bíróság a körülmények szorgos méltatása alapján ítéli meg, hogy a beismerés annak visszavonása által mennyiben veszti el erejét. (S. E. 152. és 60. §§.) A felhívott tanubizonyításnak és a feleknek kérelmezeti eskü alatti kihallgattatásának mellőzése indokolandó. (S. E. 64. §.) Való ugyan, hogy az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-a szerint a bíróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csak az ebben a törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tányállításnak valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján ítéli meg. mindazonáltal ugyancsak e törv. szakasz szerint köteles a bíróság azokat az okokat, melyek az ő meggyőződését előidézték, úgyszintén azokat az okokat is, melyek miatt valamely bizonyítást elégtelennek tartott, vagy a fél ajánlott, bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesen előadni. Ebbeli kötelességének a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság nem felelt meg. Ugyanis az elsőbiróság előtti eljárásban alperes beismerte, hogy