Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

s nem képezheti, a vételár fizetés iránti kötelezettség létrejöttének érvényesséfje. Felperesek felülvizsgálati kérelmüket az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §. a) és c) pontjaira alapították, panaszaik azonban alapta­lanok. Mert a felebbezési biróság Ítéletének az az indoka, hogy a fel­peresek részéről kötelezettségük megszűntének alapjául felhozott fize­tések, mivel a végrehajtás elrendelése előtt történtek, az 1881 : LX. törvényczikk 30. §-ának c) pontjában szabályozott kereset útján ér­vényesíthetők nem volnának, téves ugyanazért, mert ezen törvényhely szerint végrehajtás megszüntetési keresetnek minden megkülönböz­tetés nélkül akkor is van helye, ha az annak alapjául szolgáló körül­mények az 1874. XXXV. t.-cz. 113. és következő szakaszaiban szabá­lyozott kifogás útján nem érvényesíthető, a miből következik, hogy a közjegyzői okirat kiadása után a kötelezettség teljesítésére tett fizetés is, a mennyiben okirattal bizonyítva nincsen, végrehajtás megszünte­tési kereset útján érvényesíthető. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint a fel­peresek részéről az alperes részére a kérdéses közjegyzői okirat értel­mében teljesített fizetések mind okiratokkal vannak bizonyítva, a felebbezési biróság az 1874 : XXXV. t.-cz. 113. §. f) pontjában, és a 117. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mondotta ki, hogy a felperes részéről felhozott fizetések a végrehajtás elrendelése ellen kifogás útján érvényesítendők. A mi pedig felpereseknek azt az előadását illeti, hogy miután a birtokukba átadott ingatlan kisebb térfogattal bir, mint a mennyivel eladottként a közjegyzői okiratba foglalt adás-vevési szerződésben kitüntetve van, a vételár pedig holdanként 111 frt 50 krban állapíttat­ván meg, a vételár most már a tényleg birtokukban lévő ingatlan tér­fogatának megfelelően leszállítandó; ez az előadásuk figyelembe azért nem jöhet, mivel a vitatott ténykörülménynyel felperesek nem a fennálló vételár-tartozásuk megszűntét, hanem azt kívánják bizonyí­tani, hogy a hiányzó ingatlanrész igényelt vételára tekintetében jog­érvényes kötelezettség létre sem jött, már pedig annak elbírálása, hogy az az adás-vevési szerződés bármely részben érvénytelen-e, a végrehajtás megszüntetése iránt indított per keretébe nem tartozik, és pedig annyival kevésbé, mivel az 1874 : XXXV. t.-cz. 113. §. b) pontja értelmében abban az esetben, ha a végrehajtás alapját ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom