Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

H8 miből következik, hogy a jelzálog tulajdonosa mindazon kifogásokat megteheti, melyeket az adós megtenni jogosult, a minek kifejezés van adva a m. kir. Guria 44. sz. polgárjogi döntvényében is. Minthogy pedig felperesek az adós mellőzésével alperest mint a jelzálog tulajdonosát perelték be, minthogy továbbá a másodbiróság tényállás gyanánt megállapította, hogy felperesek a kereset alapjául vett kötvény valódiságát nem bizonyították, a felebbezési bíróság azáltal, hogy az alperes erre alapított kifogásának helyt adott és felpereseket keresetükkel elutasította, anyagi jogszabályt meg nem sértett. (Kir. Guria I. G. 180/95. 1896 márczius 12.) CXIII. A csődtömeggondnoknak, a közadós jogcselekményének megtámadása iránt a felebbezésben előterjesztett az a kifogása, a melyet a felebbezési tárgyaláson, az arról felvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint nem érvényesített, figyelembe nem jöhet. (S. E. 142. §.) A felebbezésben foglallak tagadásának elmulasztása a felebbezésre adott előkészítő iratban, a hallgatólagos beismerés vagy <»lism<krósnok hatályával nem bir. (S. E. 58—61. §§.) Első r. alperes csődtömeggondnok felülvizsgálati kérelmét a S. E. törvény 185. §-ának a) pontjára is alapítva, főleg azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság annak ellenére, hogy az 1. r. alperesnek a beperesített követelés tekintetében az első bíróság előtt személyesen tett beismerését az 1881 : XVII. t.-cz. 26. §-ának engedélyénél fogva kifogás alakjában megtámadta, ennek figyelmen kívül hagyásával azt mondta ki, hogy e beismerés joghatályát a felebbezési eljárásban is megtartotta. A felebbezési biróságnak ez a kijelentése nem bir ugyan alappal, mivel a csődtömeggondnok a közadós jogcselekményét kifogás alakjában is megtámadni jogosult lévén, az alakszerűén előterjesztett megtámadási kifogás ha az kellő helyen és alakban felhozatott volna, figyelembe veendő volt volna, ily alakszerű kifogás azonban a felebbezési eljárásban elő nem terjesztetett, mert habáraz 1. r. alperesnek az első birói Ítélet meghozatala után történt csődbejutása következtében a tömeggondnok a felebbezésben azt a jogügyletet, a melyre a