Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

Í44 rint ki lett hallgatva, K. M. pedig az alperesnek 9916/89. sz. a. kérvénye szerint elhalálozott. Ezek szerint a felperesnek felülvizsgálati kérelme minden irányban alaptalan lévén, az azzal az alperesnek okozott felülvizsgálati költség viselésében a S. E. 204, illetve 168. §. szerint marasztaltatott. (Kir. Guria I. G. 172/95. 1896 márczius 10.) CX. A birtokosok érdekközössége czéljából alakult I>í• tokosság között egyrészről és másrészről az ottani birtokos között, a tényleges viszonyok által szült érdekközösségnél fogva is létesülhet kötelmi jogviszony és ez nemcsak kifejeze tt akaratnyilvánítás, hanem a {jvakorlat folytán előállott szokás és tényekből vont okszerű következtetés utján is megállapítható. Az érdekközösséij ne k megállapíthatásá ra sz< >Igá Ió ténykörülményeknek a tényállásban meg nem állapítása miatt feloldás. (S. E. 204. §.) A felperes felülvizsgálati kérelmének össztartalma szerint a felebbezési bíróságnak Ítéletét megtámadja azért, mert keresetével történt elutasításánál a felebbezési bíróság, anyagi jogszabályoknak megsértésével, tévesen fogta fel és jogilag helytelenül minősítette azt a viszonyt, amely létesült egyrészről a puszta-szt.-mihályi birtokosok érdekközössége czéljából alakult felperesi birtokosság, és másrészről az alperes mint az ezen érdekközösség körébe eső földterületnek birtokosa között, a közös teher viselésére nézve. Megtámadta továbbá a felebbezési bíróság ítéletének alapul szolgáló tényállást is, azon az alapon, mert abban a felek között felmerült jogvitának elbírálására nézve döntő ténykörülményeknek megállapítása mellőztetett. A S. E. 204. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban az a tényállás irányadó, a melyet a felebbezési bíróság megállapított. A felebbezési bíróság a jogvita eldöntésére alapul szolgáló tényállásra nézve ítéletének indokai szerint az elsőbiróság által ez irányban megállapított tényállásra hivatkozván, ezt tette magáévá, és ennek alapján vonta le jogi következtetéseit. Az elsőbiróságnak tényállása azonban nem foglalja magában