Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

145 azokat a ténykörülményeket, a melyek a felperes egyesített kereseteiben érvényesített jognak alapját képezik. Az alperes maga is az első bíró­ság ítélete ellen beadott íelebbezésében beismerte, hogy az első bíró­ság nem az ezekkel a keresetekkel érvényesített jogra nézve állapította meg tényállását, hanem egyszerűen magáévá tette a felperes által előzőleg az alperes és ennek a birtokban elődje ellen indított és jog­erősen befejezett hasontermészetű perben hozott Ítéleti tényállást, és figyelmen kívül hagyta a tényállás megállapításánál, az ebben a perben kifejlett jogi álláspontot. Az elsőbiróság ítélete tehát nem tartalmazza azt a tényállást, a melyre hivatkozással a felebbezési bíróság a jogvitát eldöntötte. De másrészről a felebbezési biróság tényállása nem is terjed ki az ügy eldöntésére lényeges, valamennyi ténykörülménynek megálla­pítására. A megállapított tényállásból is kétségtelen ugyan, hogy a felpe­resként fellépő birtokosság jogi természete nem azonosítható az 1848. év előtti jogviszonyok alapján keletkezett közbirtokosságok jogintéz­ményével. Ennek daczára azonban a puszta-szt.-mihályi birtokosok között az A) alattival tanúsított megállapodás folytán oly jogviszony létesülhetett, a melynek alapján a tényleges viszonyok által szült ér­dekközösségnél fogva az érdekközösség körébe eső földbirtokok tulajdo­nosai egymással szemben kötelmi viszonyban állanak. Ilyen jogviszony nem csak az érdekelteknek kifejezett akaratnyilvánítása alapján, ha­nem a ténylegesen nyilvánvaló gyakorlat folytán előállott szokás és a tényekből vont okszerű következtetés útján is megállapítható. A felebbezési biróság pedig tényállása szerint nem állapította meg azt, hogy a felperesként fellépő birtokosság mikor és mily körül­mények között alakult meg, mint ilyen bír-e közös vagyonnal? és az esetleges vagyonközösségnek az eredetét sem. Nem állapította meg azt a körülményt, hogy a felperes által az alperessel fennálló érdekközösség alapján az alperes ellen ezen kere­setekkel érvényesített kiadások felmerülte mennyiben és esetleg mily mértékben szolgált az alperes birtokának előnyére? Mindezek a ténykörülmények pedig a felperes és az alperes kö­zötti érdekközösségi s ebből kifolyólag a kötelmi jogviszony megálla­píthatására lényegesek. Ezeken felül a felebbezési biróság tényállásában a felperes által az elsőbiróság előtti tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint, az alperes ellen érvényesített jogigényre nézve az ez ellenében már Fabiny, Curiai határozatok. ]()

Next

/
Oldalképek
Tartalom