Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

143 bíróság a felperes eskü alatii kihallgattatásának mellőzesével nem sertette meg a S. E. 96. §-ának a perbeli felek esküjével való bizonyításnak szabályait. Azok az okok pedig, a melyek az alperes vallomásának valószínűsítésére vonatkozó meggyőződését előidéztek, a S. E. 64. §. szerint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredményét képezvén, e helyütt felül nem vizsgálhatók. Eljárási jogszabálynak megsértését panaszolja felperes felülvizsgálati kérelmében még azért is, mert a felebbezési bíróság mellőzte L. S. és S. U., valamint az A) alattira vezetett nyugtatványt ellőttemező tanúk kihallgattatásának elrendelését. Ez a panasza sem volt figyelembe vehető. A felebbezési bíróság tényállása szerint a felvett bizonyítás eredményéhez képest bebizonyított tényként fogadta el egyrészről azt, hogy az alperes a felperes férjének az 555 frtot tényleg kifizette, másrészről, hogy a felperes által ennek férje a fizetés elfogadására fel volt hatalmazva. Előadta azokat az okokat is, melyeknél fogva annak következtében, hogy bebizonyitottnak találta, hogy az alperes a fizetést a felperes férjének teljesítette a felperes által felhívott S. U. és L. S. tanúknak a felperes férje által előttük tett ellenkező nyilatkozatára vonatkozó vallomásukra súlyt nem'helyezhetne. Miután pedig a fizetés teljesítésének bebizonyított tényként való elfogadásával, közömbösnek tartandó az, hogy a fizetésre nézve a felperesnek férje tanúk előtt miként nyilatkozott, a felperes a nem lényeges körülménynek bizonyítására felhívott ezeknek a tanúknak ki nem hallgattatása miatt a felebbezési bíróságnak tényállását felülvizsgálattal meg nem támadhatja, mert a S. E. 185. §. c) pontja szerint csak az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabálynak megsértése képezheti a felülvizsgálati kérelem alapját. A mi illeti végül a felperesnek a nyugtatványt előttemező tanúk kihallgattatásának mellőzésére alapított panaszát, az azért nem volt figyelembe vehető, mert a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben annak nincs nyoma, hogy felperes ezeknek a kihallgattatását kérelmezte, a tényállásnak megtámadása esetén pedig bizonyítékul a S. E. 2001. §. szerint csak a tárgyalási jegyzőkönyv es annak mellékletei szolgálhatnak s ilyen kérelemnek előterjesztése esetében a S. E. 160. §. rendelkezéséhez képest a felperesnek módjában állott volna azt a jegyzőkönyvhöz melléklendő külön iratban is megállapíttatni. De különben is az A) alattin levő nyugtatványt aláíró két tanú közül S. M. az elsőbiróság előtt a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsítása sze-