Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

140 S minthogy a jelen esetben a 2 r. alperesnek tőkekövetelései 1000 frt és 2050 forintot tesznek ki, felperesnek igénykeresete azonban csak 118 frt 20 kr. értékű ingóknak a zár alól való feloldására van intézve, másfelől pedig az 1893 : XVIII. t.-cz. 181. §. szerint felülvizsgálatnak helye nincsen akkor, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad, a 2. r. alperesnek felülvizsgálati kérelme visszautasítandó volt. A birság kiszabására nézve tett intézkedés az 1893 : XVIII. t.-cz. 205. §. rendelkezésén alapszik. (Kir. Guria I. G. 43/96. 1896 márczius 6.) CVII. Ideiglenes női tartásdíj iránti perben az a kérdés, hogy a megállapított ténykörülményeknél fogva, az alperes férjnek viselkedése, a házas együttélésnek a felperes részéről való megszüntetését és a felperes külön lakását a jog szempontjából indokolttá teszi-e, mint jogkérdés a felülvizsgálat körébe tartozik.. (S. E. 185. §. a) p.) Olyan körülményre nézve a bizonyításfelvételnek mellőzése, a melyre a kereset nincs alapítva, nem képezhet eljárási jogszabálysértést. (S. E. 185. §. e) p.) Felperes felülvizsgálati kérelmét a s. e. tvk. 185. §-ának a) pontjára is alapítva, a felebbezési bíróság Ítéletét első sorban azért támadja meg, mert anyagi jogszabálynak megsértését találja abban, hogy a felebbezési bíróság annak ellenére, hogy Ítéletében megállapította, miként alperes őt több ízben tettleg bántalmazta, azt az ideiglenes tartásra nem kötelezte. Igaz ugyan, hogy az a kérdés, hogy a megállapított ténykörülményeknél fogva az alperesnek viselkedése a háza együttélésnek a felperes részéről való megszüntetését és felperesnek külön lakását a jog szempontjából indokolttá teszi.-e? mint jogkérdés a s. e. tv. 185. §-ának a) pontja alapján a felülvizsgálat körébe tartozik, mégis minthogy a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában megállapított tettlegességek nem oly mérvűek, hogy azokból tekintettel a peres felek társadalmi állására és alacsonyabb műveltségi fokára felperes különválva élésének jogosultsága következtethető volna, alperes pedig felperest a hozzá való visszatérésre több ízben, sőt a bíróság előtt is felhívta,