Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

135 hatja az első bíróság által felveti bizonyításnak eredményére. (S. E. ir><». és (>4. §§.) A bizonyító íél is bocsátható vallomásának esküvel való megerősítésére, ha az ő vallomása van valószínűsítve. (S. E. m. §.) Az a felülvizsgálati panasz, hogy az ítélet helytelenül mondatott ki a felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtatónak, a felülvizsgálati kérelemnek érdemi elutasítása folytán, tárgytalan. (S. E. 16í>. Az alperesek fölül vizsgálati kérelmüket a S.E. 185. §. a) és c) pontjaira alapították, anyagi jogszabályt azonban, a melyet a felebbezési bíróság marasztaltatásuk kimondásánál megsértett volna, meg nem jelöltek és panaszuk a felebbezési bíróság tényállása ellen irányul. A felebbezési bíróság által megállapított tényállás azonban a S.E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó és az felülvizsgálattal csak akkor támadható meg, ha eljárási jogszabálynak megsértésével lettek abban a tények megállapítva. Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a tényállás megállapításánál eljárási jogszabály megsértését két irányban panaszolják. Az a panaszuk, hogy a felebbezési bíróság mellőzte az első bíróság által már felvett bizonyítás ismétlését, és tényállását lényegileg az első bíróság által keresztül vitt bizonyítás eredményére alapította, figyelembe nem jöhet azért. mert a felebbezési bíróság a S. E. 150. §. szerint csak. jogosítva van a mennyiben szükségesnek tartja, de a kötelező bizonyítás szabályaitól eltekintve nincs kötelezve, az első bíróság által már felvett bizonyítás ismétlését vagy kiegészítését elrendelni, s a bizonyítékok szabad mérlegelésének a S. E. 64. §-ban lefektetett elvénél fogva tényállását alapíthatja, az első bíróság előtt felvett bizonyításnak eredményére is, ha az az ügy döntő ténykörülményekre nézve teljeses kimerítő. Alaptalan az a panasz is. mely eljárási jogszabálynak megsértését abban látja, hogy az alperesek nem lettek eskü alatt kihallgatva. A felebbezési bíróság ugyanis tényállásában előadta azokat az okokat, a melyekre tekintettel a bizonyításra kötelezett felperesnek az első bíróság előtt eskü alatt kivett vallomását tartja valószínűnek. A S. E. 96. §. szerint pedig habár rendszerint a bizonyító félnek ellenfele bocsátandó vallomásának eskü alatti megerősítésére meg van