Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

136 engedve, a bizonyító félnek esküre bocsátása is abban az esetben, ha a bizonyítás eredménye ennek vallomását valószínűsítette. E szerint nem sértett meg a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt az által, hogy mellőzte az alpereseknek az eskü alatti kihallgattatását, miután a bizonyításra kötelezett felperesnek az első bíróság előtt esküvel erősített vallomását találta a bizonyítás egyéb adataival valószínűsítve s azt fogadta el bizonyítékul. Azok az okok pedig, a melyek a felebbezési bíróság tényállása szerint az ügydöntő ténykörülmények megállapítására, vagy a felperes eskü alatti vallomásának valószínűsítésére nézve meggyőződését előidézték, a S. E. 64. §. szerint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredményét képezvén, felül nem vizsgálhatók. Panaszt emeltek végül az alperesek felülvizsgálati kérelmükben azért is, mert a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 169. §. rendelkezése ellenére mondotta ki a felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajthatónak. Eltekintve attól, hogy ez a panasz alaptalan azért, mert a S. E. 169. §. szerint a felebbezési bíróság az első bíróság ítéletének helybenhagyása esetén az összegre tekintet nélkül köteles Ítéletét végrehajthatónak kimondani, az e miatt emelt panasz a felülvizsgálati kérelemnek elutasítása folytán tárgytalanná vált. (Kir. Guria I. G. 166/95. 1896 márczius 5.) cm. Az okiratoknak, valamint bírósági határozatoknak értelmezése jogkérdés, s mini ilyen a felülvizsgálati panasznak tárgya. (8. E. 185. §. a) p.) A másodbiróság Ítéletének tényállásában meg van állapítva, hogy az 1871. február 2-án elhalt L. M. hagyatékában 3133 frt értékű ingóság maradott, az 1878. június 25-én létrejött osztálylevél szerint pedig örökhagyó özvegye B. M. az összes hagyatéki vagyonok haszonélvezetében marad mindaddig, mig a tizenegy örökös gyermek legkisebbiké is élete 15. évét elérte, a mi a keresetek indítását megelőzőleg jóval előbb bekövetkezett; és az ezentúli időre az örökhagyó özvegye jelen alperes haszonélvezeti joga a hagyatéki lakházra és a hagyatéki ingatlanok felére tartatott fenn. A kir. törvényszék felpereseket az általuk fejenként az ingósá-