Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
121 A felebbezési bíróság tényállásában azt, hogy az alperesek a fizetés teljesítése előtt a követelésnek a felperesekre történt engedményezéséről kellően értesítve nem lettek, megállapítottnak vette egyrészről az által, hogy alperesek a felperesek által az engedményezés értesítéséről hozzájuk intézett levelet csak a fizetést követő napon 1893 június 14-én vették kézhez, másrészről pedig az által, hogy nem vette bebizonyítottnak azt, hogy ezt megelőzőleg szóbelileg lettek volna értesítve. Minthogy pedig az adós kellően értesítettnek az engedményezésről csak akkor tekinthetik, ha értesítést az engedményezőtől vagy az engedményestől nyert, helyesen vonta le a felebbezési bíróság tényállásában azt a következtetést is, hogy ilyen értesítés hiányában az átruházásnak az alperesek előtt történt esetleges puszta szóvátétele, az alperesek által ez után az engedményezőnek teljesített fizetések jogi hatályát ő irányukban nem befolyásolhatja. Alaptalan a felpereseknek az a panasza is, melyet a teljesített fizetésnek általuk vitatott színlegességére alapítottak, mert a felebbezési bíróság tényállásában megállapította, hogy az alperesek 600 frt tartozásukat hitelezőjüknek tényleg kifizetvén s a kifizetett összeg nem is kerülvén vissza az alperesek birtokába, a fizetés nem volt színleges. Ennek megállapítása pedig ténykérdésre vonatkozván, az a S. E. 197. §. szerint irányadó s felül nem vizsgálható. Az alpereseknek az engedményező részére teljesített fizetéskor a felperesek által felülvizsgálati kérelmükben vitatott rosszhiszeműsége és a felperesek kijátszására irányuló czélzata folytán a fizetésnek a felperesek irányában való hatálytalansága miatt emelt panasz tekintetében figyelembe veendő ugyan a felebbezési bíróság tényállása szerint az engedményezési ügyletnél érdekelteknek egymáshoz való rokonsági viszonya, valamint az is, hogy az alperesek a fizetést előbb teljesítették, mint a hogy arra a szerződés szerint kötelezve voltak, mindazonáltal ezen körülményekre alapított panasz sem volt figyelembe vehető azért, mert tekintettel a felebbezési birőság tényállásában megállapított egyéb körülményekre, a most kiemelt körülmények egy magukban véve a fenforgó esetben nem lehetnek alkalmasak az alperesek rosszhiszeműségeinek megállapítására, illetve az általuk az engedményező részére teljesített fizetési cselekménynek a felperesek irányában való hatálytalanságának kimondására. (Kir. Curia I. G. 159/95, 1896 február 26.)
