Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

71 ;iz előbbi bérlő által a haszonbérelt területen már félépítve átvett és az általa emelt teriiletekre nézve fenforgó különbséget. Nem alapos azonban alperesnek az anyagi jogszabály helytelen alkalmazására felhozott panasza, mert a S. E. T. (sommás eljárási törvény) 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás az irányadó, a felebbezési bíróság pedig olykép állapította meg a tényállást, hogy a felperes részéről alperestől bérelt birtok területén lévő épületek használhat­lanok és ily állapotba helyezésükre a meghatározott javítások és pót­lások szükségesek, valamint, hogy a keresethez A) a. csatolt szerző­désben nincs az alperes haszonbérbe adó felmentve attól az általános jogszabály szerint fenforgó kötelezettségétől, hogy az épületeket arra való tekintet nélkül, hogy azokat az előbbi bérlő ott találta-e, vagy ő epitette-e? jó és használható karban köteles felperes haszonbérlőnek átadni; továbbá, mert a szerződésnek értelmezése és a felek akaratának abból folyó megállapítása szintén ténykérdés, e részben tehát a S. E. T. 197. §-a értelmében csak abban az esetben volna felülvizsgálat jogo­sultan kérhető, ha az értelmezésre nézve és annak következményéül kimondott tényállás tekintetében valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy felhozottak­nak tekintve, ezt azonban alperes nem panaszolja; és mert egyebekben a megállapított tényálláshoz viszonyítva a felebbezési bíróság helyesen alkalmazta az anyagi jogszabályt s en­nek következményéül helyesen mondta ki alperes elmarasztalását. (Kir. Guria I. G. 107/95. 1896. január 8.) LX. Igényperben a-felebbezési bíróság ítéletének az a része, a melylyel az elsőbiróság ítéletének vonatkozó ítéleti rendelkezése helyben hagyatott, felülvizsgálattal meg nem támadható. (S. E. 22í>. 4$. 1881 :<>0. t.-ez. í)7. $.) Az 1881 :<»0. t.-cz. 49. §-a nem zárja ki azt, hogy bár­melyik házasfél, a másik házastárs ellen vezetett végre­hajtás rendén lefoglalt olyan ingókat, a melyek közös birlalatukban találtattak, igénykereset útján ki ne igé­nyelhesse. A házastársak közös tulajdonát képező korcsmai iiz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom