Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

7á létnek közös jövedelméből szerzett italneműek fele részben a nőnek tulajdonát képezik, s a férj ellen vezeteti végrehajtás rendén lefoglaltatván, a birói zár alól feloldandók. Az I. r. felperes felülvizsgálati kérelmében az A) a. foglalási jegyzőkönyvnek 26—55. és 57—62. t. sz. a. összeírt italnemüeknek egészben a bírói zár alól felmentését kérelmezvén, miután ezeknek az ingóknak fele rész értékére nézve igénykeresetével az elsőbiróságnak 3060/95. sz. a. részitéletével már elutasíttatott, a felebbezési bíróságnak e tekintetben helybenhagyó Ítéleti rendelkezése ellen felülvizsgálathoz joga nincs, mert a S. E. T. 229. §. szerint az 1881 : 60. t.-cz. 97. §-nak rendelkezése, mely szerint igényperekben a másodbiróságnak az első bíróság ítéletét helybenhagyó Ítélete ellen további felebbvitelnek nincs helye, a felülvizsgálati kérelemre is alkalmazást nyer. A felülvizsgálati kérelemnek a mennyiben az a felebbezési bíróság ítéletének ama rendelkezése ellen irányul, mely szerint 1 r. felperes az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával a fent megjelölt italneműek másik fele részértékére nézve is igénykeresetével elutasíttatott, azonban helyt kellett adni, mert 1. r. felperes a S. E. T. 185. §. a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében azt hozza fel sérelmül, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg akkor, midőn az igénylő felperesnek az italneműekhez való tulajdonjogát megalkotó tények megállapítása daczára, az 1881 : 60. t.-cz. 49. §-ának téves értelmezésével őt igénykeresetével elutasította. Kétséget nem szenved, hogy az 1881 : 60. t.-cz. 49. §. csak az iránt rendelkezik, hogy a házasfelek együtt lakásának tartama alatt az egyik házasfél ellen intézett végrehajtás rendén a házasfelek közös birlalásában lévő ingók lefoglalhatok, de nem zárja ki azt, hogy bármelyik házasfél, ha ilyen ingóknak lefoglalása folytán jogaiban magát sértve érzi, a lefoglalt ingókhoz való igényét igénykereset útján sikerrel ne érvényesíthetné. A felebbezési biróság az Ítéletében előadott tényállás szerint, mely a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, megállapította, hogy az 1. r. felperes által igényelt italneműek a férjével, a végrehajtást szenvedettel együttesen folytatott korcsmai üzletnek közös jövedelméből szereztettek. Annak a korcsmai üzletnek tehát, a melynek jövedelméből az igényelt italneműek szereztettek, az igénylő felperes a szerzés idejében