Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

Ö7 A felebbezési bíróság ítéletei elleni felülvizsgálatra vonatkozó szabályok az 1893 : XVIII. t.-cz. 181—208-ik §-aiban vannak meghatározva. Ezek szerint a 206-ik §-ban szabályozott oly eset kivételével, midőn a kérelem csak a perköltségre vonatkozik, az ügy előadására és tárgyalására minden más esetben határidő tűzendő ; felperesnek a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett az a kijelentése tehát, hogy a felülvizsgálati tárgyalás kitűzésének mellőzésével ejtessek meg, törvényes alappal nem bírván, mint ilyen figyelembe nem vétetett. De nem vétetett figyelembe alperesnek a válasziratban foglalt az a kijelentése sem, hogy a felülvizsgálati költségre nézve a felperes felülvizsgálati kérelméhez csatlakozik, mert a felülvizsgálati kérelem, valamint az ehhez való csatlakozás is csak oly kérdésekre vonatkozhatik, melyekre nézve a felebbezési bíróság határozott vagy határozni elmulasztott, a csak később felmerülhető felülvizsgálati költség tekintetében azonban a felebbezési bíróság sem nem határozott, sem nem határozhatott, hanem erre nézve az 1893 : XVIII. t.-cz. 204 ik §-a értelmében történik intézkedés. (Kir. Guria II. G. 69/95. 1895. deczember 11:) L. Az engedményes által indítod perben, az engedményező nem tekintethetik peres félnek. Eszerint az mint ügyfél a S. E. 95. §. alapján eskü alatt ki nem hallgatható, hanem csak tanúként hallgatható ki. (S. E. 95. §.) Tanú kihallgattatása hivatalhói nem, hanem csak ;ikkor rendelhető el, ha valamelyik fél a tanúra hivatkozott. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §. C) pontja alá eső lényeges eljárási szabály helytelen alkalmazását képezi azonban a másodbiróság azon eljárása, hogy a tényállás megállapításánál elfogadta M. S.-né P. M.-nak vallomását, kit az elsőbiróság az 1893 : XVIII. t.-cz. 95. §-a értelmében mint felet hallgatott ki eskü alatt, holott nevezett, mint engedményező jelen esetben peres félnek nem tekinthető, hanem az idézett törvényczikk 87. §. 2. pontja szerint csak mint tanú lett volna kihallgatható, s habár úgy az eskü alatt kihallgatott fél, valamint a tanuk vallomásának bizonyító erejét a bíróság szabadon mérlegeli, jelen esetben mégis a szabálytalanság abban áll, hogy a perben nin-