Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 37 pontját világosan tünteti fel s a biztosított részére nem az okirat tartalma, hanem a szerződéskötés előzményei tették a biztosító társaság egyébként világos ügyleti nyilatkozatát félreérthetné. = Ugyanígy : Kúria 1934. jan. 18. P. VII. 5794/1932. és 5795/1932. 52. A biztosítási szerződésnek az ügynök megtévesztéséből eredő érvénytelensége a szerződés módosításának és a szerződésnek csak bizonyos részeinél történt megtévesztésnek esetében is felhozható. (Kúria 1934. jan. 18. P. VII. 2675/1933. sz.) Indokok : A biztosítottnak kifejezett kívánsága volt, hogy a cséplőkészlet továbbra is biztosítva legyen, azonban a biztosító ügynöke, aki a kitöltetlenül aláírt ajánlatot utólagosan kitöltötte, a cséplőkészletet a biztosítandó tárgyak közül kihagyta s a biztosított arról, hogy a biztosító az új kötvényt ilyen értelemben állította ki, csak a kár bekövetkezése után értesült. A biztosítottnak a biztosítónál már korábban is volt tűzkárelleni biztosítása s a korábbi biztosításnak a cséplőkészlet is tárgya volt. Az ajánlattal a biztosított csak a régi biztosítását akarta módosítani s az új kötvény is csak a régi kötvény helyettesítéséül szolgált. |A közvetítő ügynök jogkörébe tartozott az 5460/1928. M. E. rendelet 2. §-ának 1. pontja értelmében a biztosítási szerződés módosítására irányuló ajánlatnak a biztosító vállalathoz továbbítás céljából való átvétele. Ha ebben a jogkörében a kezeihez került kitöltetlen ajánlatot megállapodásellenesen töltötte ki, amennyiben a biztosított kifejezett kívánsága ellenére a biztosítandó tárgyak közül a cséplőkészletet önkényesen kihagyta, a biztosítottat a szerződés módosítása körül megtévesztette, mert azzal vette át a kitöltetlen ajánlatot, hogy abba a biztosítandó tárgyak közé a cséplőkészletet is felveszi, de ennek a kötelezettségének nem tett eleget. A biztosított tehát csak az ő megtévesztő magatartása folytán tévedésből nem tudta, hogy cséplőkészlete a módosítás alá került biztosításból akarata ellenére kimaradt. Az 5460/1928. M. E. rendelet 8. §-a értelmében a biztosítási szerződés érvénytelenségét a szerződő fél a vállalattal szemben érvényesítheti, ha az ügynök megtévesztéssel vette reá őt a szerződés megkötésére. A dolog természete szerint ez a jogszabály áll a szerződés módosítása esetében is, s áll akkor is, amidőn csak a szerződés bizonyos részeinél történt megtévesztés. A módosításnál a módosító szerződés ama része tehát, mely megtévesztéssel jött létre, érvénytelen s ennélfogva az alapszerződés idevonatkozó része van érvényben, tekintet nélkül a módosító szerződésre. A biztosított ennélfogva