Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. a bekövetkezett kár megtérítésére irányuló igényénél jogszerűen hivatkozhatott az alapszerződés rendelkezéseire, s mert a módosító szerződés idevonatkozó részének érvénytelensége miatt az alapszerződések a cséplőkészlet biztosítására vonatkozó része a kár bekövetkezésekor is érvényben volt, a biztosító a bekövetkezett kárt megtéríteni köteles. 53. A K. T. 100. §-ában említett ama ((lényeges feltevések)) közé, amelyek mellett a közkereseti társaság keletkezik és amelyek az üzlet sikeres viteléhez szükségesek, sorozandó a társaság tagjainak egymás iránt olyan magaviselete is, amely a társaság alapját tevő kölcsönös bizalmat és megbecsülést köztük meg ne rendítse és lehetetlenné ne tegye a tár sas felek egy célra törekvő működését- (Kúria 1934. jan. 23. P. IV. 4163/1933. sz.) Indokok: (Mint fent.) Ha tehát a társaság egyik tagja olyan magatartást tanúsít, amely okvetetlenül maga után vonja a másik társtag iránta való bizalmának és megbecsülésének a megrendülését és ennek folytán a közös munkálkodás eredményességének a lehetetlenülését, ez a körülmény alkalmas annak a megállapítására, hogy azok a «lényeges feltevések, amelyek mellett a társaság keletkezett, többé nem léteznek». Ilyen esetben pedig a K. T. 100. §-a értelmében mindenik társasági tagnak jogában áll a társaság feloszlását a kikötött idő eltelte előtt, vagy amennyiben a társaság bizonytalan időre köttetett, előleges felmondás nélkül követelni. Annak megítélését, hogy forog-e fenn ilyen eset a K. T. 100. §-a néhány eset példaszerű felsorolásával, a bíróságra bízza. Peres felek között már 1932. jún. 1 -ét megelőzően is kölcsönös szemrehányások és zsörtölődések, sőt gyanúsítások történtek és ilyen előzmények után következett be az 1932. jún. 1-én felmerült az az incidens, hogy a közös üzleti helyiségben megjelenő felperest és a társaságnál alkalmazásban lévő fivérét az alperes fia az irodahelyiség ajtaját kinyitva s kezeit fenyegetően felemelve és az ajtóra mutatva, oly durva hangon utasította ki az irodahelyiségből, hogy felperes és fivére, az esetleges tettlegességtől tartva, az irodahelyiséget ott is hagyták. Ennél az incidensnél az alperes is jelenvolt és fiának ezt a fellépését szó nélkül tűrte. Alperesnek az a magatartása, amely szerint fiának a felperessel és a vele jött fivérével szemben tanúsított durva fellépését tűrte és ez ellen nem lépett fel, okul szolgál a társas viszony felbontására, mert nyilvánvaló, hogy az alperesnek magatartása, figyelemmel