Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

24 Hiteljogi Döntvénytár. szabályi rendelkezés hiányában, nem kötelező és a tagság más módon is bizonyítható. —77. Az ideiglenes részvényelismervény vagy részvényutalvány a még ki nem adott végleges részvényokiratot helyettesíti. — 27/. A közgyűlést összehívó igazgatósági határozat meghozatalának esetleges szabálytalansága nem szolgálhat jogszerű okul oly közgyűlés határozatainak megsemmisítésére, amely közgyűlésen az összes részvényesek megjelentek, a közgyűlésen mindvégig jelen voltak, a tárgyalásban és határozathozatalban részt vettek. —IV. Általános szabály, hogy a részvénytársaság közgyűlésén nem szavazhat az a részvényes, aki ellen a határozat szerint pert kell folyamatba tenni vagy vinni, vagy akinek érdeke a határozat tárgyára nézve a társaság érdekével egyébként ellentétes. (Kúria 1933. dec. 7. Pk. IV. 5006/1933. sz.) = 1. Ad IV. még azt mondja a Kúria, hogy az a körülmény, hogy a választott pervitel i meghatalmazottak az egyik rész vénycsoport érdekeit és akaratát képviselik, nem szolgálhat okul a választás megsemmisítésére, mert az ily választás nem ütközik törvényi vagy alapszabályi intézkedésbe. — 2. Ad IV. az volt a tényállás, hogy a rt. részvényei két csoport közt 50 %-os arányban oszlottak meg. A közgyűlésen az egyik (P.) csoport az összes szavazatok felével arra szavazott, hogy a rt. R. és M. igazgatósági tagok ellen pert indítson és a perviteli meghatalmazottakat is megválasztotta (K. T. 197. §), amivel szemben R. és M. igazgatósági tagok mint a másik csoport részvényesei a szavazatok másik felével az indítvány ellen szavaztak. A Bp. T. (1933. jún. 30. P. VI. 8127/1933.) és a Kúria döntése szerint is a határozat jogérvényes, mert R. és M. igazgatósági tagok a társaság részéről ellenük indítandó per kérdésében szavazati jogot nem gyakorolhatnak P. részvényes szavazatával szemben. — 3. V. ö. a 22. esettel. 37. I. A kereskedelmi jellegű ügyletek kötésére alakult társulás egyéb meghatározás hiányában közkereseti társaságnak minősül. — 27. Abból, hogy az ily egyesület képviseletét s ügyeinek intézését többtagú bizottságra bízta alapszabályaiban, következik, hogy a bizottsági képviseletnél a többségi elvet kell alkalmazni. (Kúria 1933. dec. 12. P. VII. 4622/1932. sz. = A magánjog jogi személyeinek kereskedői minőségéről 1. Lévy Béla, M. Jogászegyl. Ért. XX. 9. 53. (1900). 38. Valamely közkereseti társaság feloszlásának a bekövetkezte a tagok egymásközti jogviszonyára oly sok-