Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

8 Hiteljogi Döntvénytár. senycselekmény abbahagyására vonatkozó kérelmet. — III. Abbahagyás alatt a még tényleg alkalmazásban lévő sérelmes hirdetések megszüntetését és az ilyen hirdetéstől a jövőben való tartózkodást kell érteni. (Kúria 1933. okt. 81. P. IV. 1983/1933. sz.) 11. Váltókövetelések után 6°jo kamat jár. (Kúria 1933. nov. 2. P. VII. 2956/1932. sz.) Indokok : Az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5., illetve 6. §-ában foglalt szabályok csak legfelsőbb batárát állapítják meg a bírói ítéleten, egyességen, szerződésen vagy bármely más magánjogi jogcímen alapuló kamatkövetelés érvényesítésének, azonban a törvényes kamatláb mértékét nem szabályozzák. Ezért, minthogy a felhívott rendelet 14. §-a szerint a rendelet életbelépése után a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923 : XXXIX. tc.-nek a késedelmi kamat helyett megállapítható kártérítés mértékére vonatkozó rendelkezései hatályon kívül léptek, a váltótörvény 50. §-ának 1. pontjában, illetve az 1895 : XXXVI. tc. 3. §-ában foglalt szabály, mely az 1923 : XXXIX. tc. 9. §-ának 2. bek. és az 1925. évi XXXVII. tc. 1. §-a értelmében csak ideiglenesen nem volt alkalmazható, a váltókövetelések után fizetendő kamat mértéke tekintetében ismét irányadó A váltó alapján, váltói úton érvényesített követelés tekintetében a váltójog szabályai az irányadók és 6 %-ot meghaladó kamatra vonatkozóan külön okiratban foglalt kikötés ezen a perúton figyelembe nem vehető. 12. A számadási kötelezettségnek alapja nem a könyvvezetésről való gondoskodás kötelessége, hanem más vagyonának a tényleges kezelése. Számadási kötelezettség ugyanis az anyag jogi jogszabályok értelmében azt terheli, aki egészben vagy részben idegen vagyont kezel. (Kúria 1933. nov. 3. P. IV. 2350/1932. sz.) 13. /. A szolgálati és a társas viszony megkülönböztetésénél sem a használt szavak, hanem a kifejezett akarat az irányadó. — II. A társasági szerződést bármelyik fél rögtöni hatállyal felbonthatja, ha érdekeit jelentékenyen veszélyezteti az, hogy a másik fél nem tesz eleget a szerződésből folyó kötelezettségeinek és ennek következtében a társaság folytatásához szükséges bizalom irányában megokoltan megrendült. (Kúria 1933. nov. 3. P. IV. 5022/1932. sz.)