Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
XVIII Tarlalommutató. Lap kozóan a tulajdonos és a birtokos között a dolog kiadására irányuló per megindítását követő időre állanak. A dolog kiadására kötelezett fél tehát köteles megtéríteni azt a kárt. amely abból származott, hogy a dolog az ő vétkessége következtében rosszabbodott vagy elpusztult 6 94. Ha a szerződés tartama alatt az egyik fél anyagi helyzete olyan mértékben megromlik, hogy a másik fél anyagi érdekei lényegesen veszélyeztetve vannak, az érdekeiben veszélyeztetett fél, ha kellő biztosítékot nem kap, a szerződés hátralévő részét nem köteles teljesíteni, hanem attól elállhat ... 74 m) Gazdasági lehetetlenülés. 70. Kétoldalú szerződés esetében, ha a szerződés megkötési' után az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, mellyel a felek okszerűen előre nem vethettek számot s amelynek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak gazdasági egyensúlya felborult, a szerződésnek hatálytalanítása vagy módosítása gazdasági lehetetlenülés okából akkor kérhető, ha a szerződés révén az egyik fél a jóhiszeműséggel és a méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedi^ ugyanilyen veszteséget szenvedne 53 97. Gazdasági lehetetlenülésre a munkaadó akkor hivatkozhatik. ha a szolgálati szerződés fenntartása gazdasági létének megingását eredményezné 77 n) Számadási kötelezettség. 12. A számadási kötelezettségnek alapja nem a könyvvezetésről való gondoskodás kötelessége, hanem más vagyonának a térryleges kezelése. Számadási kötelezettség ugyanis az anyagjogi jogszabályok értelmében azt terheli, aki egészben vagy részben idegen vagyont kezel 856. I. Ha a számadásra kötelezett fél elszámolását a számadást követelő féllel perenkívül közölte, számadási kötelezettség megállapításának és számadás, vagy más számadás előterjesztésére való kötelezésnek, úgyszintén a számadást követelő fél által előterjesztett számadás helyessége megállapításának helye nem lehet, hanem a követelő fél egyedül a számadás kifogásolása alapján marasztalás iránt indíthat keresetet. — II. Az a körülmény, hogy valamely kötelmi viszonyból eredő követelés összege a felek között csak elszámolás útján tisztázható, a jogviszonyt nem változtatja oly számadási jogviszonnyá, amelyből kifolyólag számadási kötelezettség lenne megállapítható 42: Átértékelés. 24. II. A bérbeadó kártalanítására irányuló pénzköveteléseknél Németországban magyar hitelező javára is ligyelembe jön a pénz értékének leromlása 15 / Vétel. a) Ügyletkötés. 83. Annak, hogy a vevő utólagos magatartása folytán a vétel ügylet joghatályosan megkötöttnek vétessék, nem akadálya, hogy jogi helyzetét és kötelezettségeit az akkori joggyakorlatnak megfelelően tévesen ítélte meg 05