Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

150 Hiteljogi Döntvénytár. hogy az anterioritásokban szerinte is meg nem hajlítottnak ismert kristályok csak kicsinyek lehetnek, míg a szabadalmának a kristályai legalább egy csavarmenet-hosszra terjedőek. Az anterioritások ugyanis félreérthetetlenül nagy, egymást átlapoló, jelentékeny hosszú kristályokat említenek. Nem adják meg ugyan azok sem a nagy kristályok méreteit, de az alperes szabadalmi leírása is elmulasztja annak a meghatározását, hogy az eljárása jellemzőjeként mily nagyságrendi határértékek közé eső kristályok keletkeznek. A «kevés» szóval jelölendő kristály nagysága éppoly határozatlan, mint az anterioritásokban nagynak és jelentékeny hosszúnak jelzett kristályok terjedelme. Minthogy az alperes a találmánya egyik fontos jellemzőjeként illetően a bejelentés alkalmával mellőzte a kellő és biztos elhatárolást, a mulasztást nem pótolhatja azzal az utólagos magyarázatta], hogy a kristályok hossza legalább egy menetre terjed. A szabadalom 3. igénypontja megjelöli a módszert, amellyel a tekercselt izzótestet «végérvényes kristályalakúvá» lehet változtatni. Ez az eljárás a tekercselt izzótestet «nyugalomban a legmagasabb fehér izzásig* hevíti. A legmagasabb fehér izzás ugyan nem jelent meghatározott hőmérsékletet, de a Wolframlámpa-iparban a legmagasabb fehér izzás alatt kétségkívül azt a hőmérsékletet értik, amelyet a szál káros elváltozás nélkül még kibír. Ez a hőmérséklet pedig a lámpák üzemi hőmérséklete (2400—2500° C) felett van. Viszont a Wolfram olvadáspontja 3400° C. A legmagasabb fehér izzás tehát e két határpont közé esik. Ilyen a normális lámpák üzemi hőmérsékleténél nagyobb hőmérsékletre azonban az anterioritások is javasolják az izzótest fölhevítését. így a brit szabadalom 110 Volt helyett 130 Voltra hevítteti az izzótestet, tehát olyan hőmérsékletre, amely ha nem is a legmagasabb fehér izzást jelenti, de az ú. n. erős fehér izzást jóval túlhaladja. A Koref-publikáció szerint alakálló, nagykristályos szerkezetű világítótest előállításához elegendő a rendes izzólámpa vagy üzemi hőmérséklet, ha a Wolframrúd nyersanyaga kellő minőségű és mennyiségű adalékanyagot is tartalmaz. Nem szükséges tehát a szélsőségesen nagy fehér izzás. Mégis, mivel az anterioritások az üzemi hőmérséklet fölé való hevítést is javasolnak (130 Volt), formai elhatárolásra a legmagasabb fehér izzásnak 3000° C-ra való korlátozása alkalmas. 189. /. A Hungária névszót csak országos jelentőségű vállalat használhatja. —II. A Tvt.-be ütköző cselekmény huzamos elkövetése a folytatás jogát általában még meg nem adja. (Kúria 1934 jún 28. P. IV. 370/1934. sz.) Indokok : Az alperes üzleti vállalata körében cégének és árujának megjelölésére a <<Hungária» szót használja. Ezt a jelzőt azonban az alperes vállalata körében a K. T. 11. és a Tvt. 2. §-ának rendelkezésére tekintettel csak akkor használhatná, ha vállalata megfelelne annak az országos jelentőségnek, amelyet a forgalmi felfogás ilynemű vállalkozás terén az egész magyar nemzetre utaló «Hungária» névszóhoz fűz. Idevonatkozóan az alperes azt adja elő, hogy alkalmazottainak száma 12-nél nem több, hogy Budapest székesfőváros 24 vagont kitevő túrófogyasztásának cca 1/ö-od részét hozza forgalomba, Wienbe az utolsó 8—10 hónap alatt négy vagon túrót szállított és az ország vidéki városaival is üzleti összeköttetést tart fenn.