Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

146 Hiteljogi Döntvénytár. 184. Az adásvételi szerződéstől elállás jogos voltának eldöntésénél a szerződésbeli célt és egyéb körülményeket is figyelembe kell venni. (Kúria 1934. jún. 26. P. III. 3431/1933. sz.) Ügyállás : A felperes részére az alperes naponként 1000 liter tejet volt köteles szállítani; viszont a felperes köteles volt ezt a tejmennyiséget literenként 18 fillérért, tovább eladás céljából átvenni. Felperes köteles volt teljesített tejszállításból eredő 3294 P tartozására is naponként 10 pengőt törleszteni. Ha pedig a fizetések bármelyikét elmulasztaná, jogában áll az alperesnek a szerződést rögtöni hatállyal felbontani. Felperes az 1931. dec. 20-án érkezett tejnek az árát egy napi késedelemmel 21-én küldötte el az alperesnek postatakarékpénztár útján, az 1931. dec. 26. és 27-én érkezett tej árát pedig jóllehet 1931. dec. 28-a hétfő köznapra esett, 1931. dec. 29-én egyenlítette ki. Ugyanily késéssel küldte el a felperes e napokon a törlesztéses 10 pengőt is. Alperes 1931. dec. 30-án szóval, 1931. dec. 31-én pedig írásban rögtöni hatálylyal felmondotta a szerződést a fizetésben beállott mulasztás miatt. A fellebbezési és a felülvizsgálati bíróság ezt a felmondást hatályosnak fogadta el. Indokok: Az állandó bírói gyakorlat szerint (P. H. T. 658. számú határozat), ha a szállításnak folytatólagos részletekben kell történnie és a vevó' a már szállított és átvett áru vételárának a megfizetésével késik, az eladó a szerzó'déstől annak még nem teljesített részére nézve a K. T. 352. és 358. §-ai értelmében elállhat. A felperes ezzel szemben azzal érvelt, hogy a mulasztása, csak egy napi késedelemről lévén szó, nem oly jelentékeny, hogy ez kellő alapot adna a szerződés felbontására. Ez érvelés helyességének az elbírálásánál figyelembejön, hogy a szerződéstől való elállás jogos voltának az eldöntésénél a szerződésbeli célt és egyéb körülményeket is tekintetbe kell venni. Erre nézve helyesen mutatott a fellebbezési bíróság arra, hogy a szerződésnek a megjelölt módon való megkötése azt is célozta, hogy a vagyoni biztosítékkal nem rendelkező felperest pontos fizetéssel nem csak az új szállításból eredő kötelezettségének a teljesítésére és újabb tartozás keletkezésének a meggátlására, hanem az előző összeköttetésből eredő jelentékeny tartozásának a pontos törlesztésére is szorítsa. Ebből folyóan nem okszerűtlen az a következtetés, hogy a mulasztás folytán az alperes ezt a célt veszélyeztetettnek látta. 185. A kényszer egy ességi eljárásnak befejezetté nyilvánítása előtt a hitelező az egyességi teljesítéssel késedelmes adós részére utólagos teljesítési időt tűzhet ugyan, de az eredeti követelés fel nem éledhet. (Kúria 1934. jún. 26. Pk. VII. 1750/1934. sz.)