Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

114 Hiteljogi Döntvénytár. tényállás szerint a felperes előzőleg rádiumosztályának megnyitásával kapcsolatban nagymennyiségű rádiumnak rendelkezésre állását hirdette, a röpiratnak tehát, ha a felsorolás teljességre tartott számot, meg kellett említenie a felperest is. Az tehát ebből megállapíthatóan is, de azért sem szolgál versenycélzatot, mert a felperesnek oly módon való felemlítése hirdetett rádiumosztályán saját rádiuma nincs, hanem szükség esetén kölcsön vesziarádiumot», reá nézve nem lekicsinylő és nem alkalmas arra, hogy teljesítőképességében való hitet megrendítse. Az a körülmény ugyanis, hogy valamely gyógyintézet a saját vagy kölcsönvett rádiummal végezteti a betegek kezelését, a gyógyintézet igénybevétele és hírneve tekintetében súlytalan, valamint súlytalan az is, hogy a kölcsönvett rádium szerződés alapján vagy esetről-esetre való kölcsönzés útján állt-e az intézet rendelkezésére. 141. /. Ha a kezesség folytán a kezes fizetni köteles, ez a kölcsönadó szempontjából ingyenes előnyt nem jelent. — II. A hitelező a kezeseket rendszerint értesíteni köteles ugyan arról, hogy a főadós fizetési kötelezettségének a lejáratkor nem tett eleget, de az értesítés elmulasztásának nincs jelentősége, ha a kezesek, akik a főadóssal egy faluban laktak, nyilvánvalólag tudtak a teljesítés elmaradásáról és ha a főadóstól a lejáratkor vagyonhiány miatt a követelésből már semmi sem volt behajtható. — III. Ha a kezesek a fizetés elmaradásáról történt kétségtelen értesülésük után sem fizettek a hitelezőnek, habár tudtak a végrehajtásokról és résztvettek az árveréseken is, nem hivatkozhatnak arra, hogy a behajtási per s a végrehajtási cselekmények költsége csak azért merült fel, mert a hitelező őket a fizetés elmaradásáról nem értesítette. (Kúria 1934. máj. 14. P. VII. 6103/1933. sz.) = A K. 1934. máj. 15. P. VII. 959/1933. sz. határozata szerint: A készfizetői kezességet vállalt és a főadóssal egyetemlegesen s egyidejűleg fizetési késedelembe esett kezes a bírói gyakorlat értelmében sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy a hitelező a követelésnek a főadóssal szemben való érvényesítését a lejáratkor elmulasztotta : ennek mindennemű hátrányos következménye ugyanis elmarad, ha a kezes a lejáratkor eleget tesz az őt a főadóssal egyetemleg terhelő fizetési kötelezettségének. — 2. V. ö. Jogt. Közi. 1832. 163. Szem. 4. ; 1933. 139. és 287. Szem. 2. ; 1934. 39. és 99. Szem 3. és 4.