Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 115 142. A záloghitelezőnek általában véve csak joga, de nem kötelessége a zálogtárgy értékesítése. (Kúria 1934. máj. 16. P. IV. 2681/1933. sz.) Indokok: A záloghitelezőnek általában véve csak joga, de nem kötelessége a zálogtárgy értékesítése. Ha tehát a felperes az alperes beraktározott üveg- és porcellánárujának a raktárjegyek átadásával zálogjogot szerzett volna is, és az áruk korábban oly áron lettek volna értékesíthetők, amelyből a felperes követelése egészben vagy részben kielégítést nyert volna, az értékesítés elmulasztása nem eredményezheti a felperes követelésének sem egészben, sem részben való megszűntét. Az értékesítésre a felperes erre való megbízása folytán sem volt köteles, mert a felperes közölte az alperessel, hogy az értékesítéssel nem kíván foglalkozni, ellenkezőleg az értékesítésre az alperest hívta fel és őt az értékesítésben semmiképpen sem akadályozta. Közömbös tehát az, hogy a felek az üveg- és porcellánárukra nézve zálogszerződést kívántak kötni, s hogy a felperes szerzett-e azokra zálogjogot. Nincs jelentősége ennek a kérdésnek abból a szempontból sem, hogy a szóban levő árukra nézve az akkor fennálló jogszabályok értelmében az alperes vitatása, szerint nem lehetett érvényesen zálogkölcsönszerződést kötni. Amennyiben ugyanis zálogkölcsönszerződés ezekre az árukra jogszabály folytán nem volt köthető, ez a körülmény csak a zálogszerződést tehette érvénytelenné, de a kölcsönszerződés érvényét és az annak alapján támasztható követelés mennyiségét nem érinthette. = V. ö. 123. e. II. 143. Az igazgatóság mint a részvénytársaság közege, az összes részvények tulajdonosát elhatározásában akkor sem korlátozhatja, ha közgyűlési határozat alakján kívül nyilvánul is meg. (Kúria 1934> máj_ 16 p IV> 2450/1933. sz.) Indokok: Az alperesi rt.-i összrészvénymennyiség megvétele után E. a rt. gyártelepén a szünetelő üzemet berendezte, megindította és azt a rt. neve alatt folytatta. A rt. nevében vásárolt a felperesektől huzamos időn át az üzem részére szenet akként, hogy a megrendeléseknél a rt.-i cégbélyegzőt használta, a felperes pedig a rt. címére szállította a megrendelt árut, amely ott átvéve és felhasználva lett. E. mint az említett rt.-i összes részvények tulajdonosa, kétségkívül jogosítva volt, a. szóban levő szénmennyiségeket a rt.-ot kötelező hatállyal meg8*