Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. llt kezve rövidzárlatot vagy érintkezés nélkül is átütést idézett elő, ennek folytán az átizzott vasalkatrészek a bútorkocsit és tartalmát lángra lobbantották. A felperes tehát azt tartozott volna igazolni, hogy a tüzet okozó rövidzárlat az alperesnek vagy közegeinek vétkességéből következett be. E részben a felperes csupán arra utalt, hogy az alperes tüzvizsgálati jegyzőkönyvének megállapítása szerint a villamosvezetéket tartó támasztókar lesüllyedésének, és így az alperes mulasztásának volt a következménye az, hogy a 480 cm magasságban vezetett villamosvezeték a vasúti vonal felett 47T5 cm-re belógott. Ez a tény azonban az alperes vétkességét és ebből folyó kártérítési felelősségét meg nem alapítja. A vasúti kocsi megengedett rakmagassága 465 cm volt ugyanis és a villamosvezeték átütésének legnagyobb távolsága 2"5 cm. Ezekből okszerűen arra kell következtetni, hog}' a villamosvezeték érintését vagy átütését a vasúti kocsirakománynak a megengedett 465 cm-nél nagyobb magassága idézte elő, vagyis a kárt kizárólag annak vétkessége okozta, aki a bútorkocsi berakását végezte. Támogatja ennek a következtetésnek helyességét a tüzvizsgálati jegyzőkönyvnek az a megállapítása, hogy az akkor a helyszínén foganatosított vizsgálatnál a bútorkocsi váza a villamosvezetéket valóban érintette és T5 méter hosszban mintegy 2—3 cm-nyire felnyomta. A berakás a felperes jogelődjének a feladónak volt kötelessége és a berakást tényleg a feladó végezte. Ha pedig az áru berakása a feladó kötelessége, a V. Ü. Sz. 71. § 2. pontja értelmében is a feladónak különösen figyelnie kell arra, hogy a rakomány a nyitott kocsiban a megengedett magassági, szélességi és hosszúsági mértéket (rakodási szelvényt) túl ne haladja ; mert a feladó vagy ennek munkásai által végzett helytelen rakodás következtébei] fuvarozás közben előálló minden kárért a feladó felelős. (A. N. E. 28. cikk 1. § a) és c) pont V. U. Sz. 71. § 9. pont és 98. § 3. pont.) Az alperes vétkessége tekintetében sikertelenül hivatkozik a felperes az áruszállítási 21. sz. utasítására. A vasútnak belső kezelési utasítása ugyanis a feladó és a vasút között létrejött fuvarozási szerződésnek nem kiegészítő része (21. sz. utasítás "Törvényes alapok» I. 3., 1., 2., P. H. T. 666. sz. határozat) és azt, hogy a feladó által végzett berakás helyességének ellenőrzése a vasútnak a rendes fuvarozó gondosságával járó kötelessége volna, ez az utasítás nem is igazolja, mert a felperes által idézett 25. cikk 4. pontjában megjelölt intézkedéseket a vasút ez utasítás értelmében csak akkor foganatosítja, «ha az állapíttatik meg», hogy a rakomány a rakminta méretét meghaladja, ebben az eset ben pedig ily megállapítás nem történt. Habár a vasút az árut általában a rendes fuvarozó gondosságával tartozik kezelni, amely gondosságnak megsértése őt vétkességgel terheli, e gondossága és felelőssége azonban nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeknek mint a jelen esetben a helyes berakásnak elvégzése a fuvarozási szerződés értelmében nem a vasútnak, hanem a feladónak kötelessége. Ebből folyóan a vasút a fuvarozási szerződés alapján nincsen arra kötelezve, hogy a feladó berakási kötelessége körébe tartozó tennivalók elvégzésére és megtételére a feladót figyelmeztesse vagy ellenőrizze. (Kúria P. IV. 5426 1926.) Még kevésbbé vitatható az alperesnek a berakás ellenőrzése körüli mulasztása ebben az esetben, amikor a berakást egy budapesti szállítmányozó, tehát szakértőfeladó végezte, akinek a rakminta méreteiről és a feladóállomásnak idevonatkozó berendezéséről szakismereténél fogva tudnia kellett. Nem mentesíti a feladót a helytelen berakás következményei alól a vasúti üzletszabályzat 71. §-ánál III. alatt közölt végrehajtási határozmány sem, mert e határozmány a vasútnak ellenőrzési és visszautasítási jogot ad ugyan, de a visszautasítás elmaradásából nem következik, hogy a helytelen berakás következményeiből eredő kárért való felelősséget a vasút magára vállalta és ezáltal az üzletszabályzat irányadó rendelkezéseit megváltoztatja.