Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 139. /. Munkás alatt a szó közönséges értelme sze­rint azt kell érteni, aki más részére bérért testi munkát végez, tekintet nélkül arra, hogy az ipartörvény rendelke­zései szerint gyári munkásnak vagy iparossegédnek tekin­tendő-e. — II. A munkás elnevezés éppúgy alkalmazandó a szakmunkásra, mint a szakképzettség nélkül valóra. (Kúria 1934. máj. 11. P. II. 3882/1933. sz.) Indokolt: A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi és a Nagy­európai Expressz vonatok társaságának szabályzata a magyarul apai jussnak és franciául patrimoinenek nevezett végkielégítés­hez való jogot csupán a tisztviselőknek (fonctionnaires) és köze­geknek (agents) biztosította s kifejezetten kizárta az erre jogo­sítottak közül a munkásokat (ouvriers). ( . . . Mint a fejben I. alatt . . .) Az alperes társaság a kocsikon szolgálatot teljesítő és a közönséggel érintkező egyéneket, noha azok az iparossegédek fogalma alá esnének, kivételkép a közegek (agents) közé sorozza. A közönséggel nem érintkező és a javítási és karbantartási mun­kákat végző alkalmazottakat pedig munkásoknak tekinti és azokat ezen a címen nyilvántartja és osztja be. A felperes az alperesnek kis karbantartási műhelyében alkalmazott lakatos szakmunkás volt; a magyar ipartörvény értelmében tehát iparos­segéd ; s az alperesnek szóhasználata szerint, de a szó közön­séges értelmében is a munkások közé volt sorozandó, mert a munkás elnevezés éppúgy alkalmazandó a szakmunkásra, mint a szakképzettség nélkül valóra. Ezek szerint a felperes nem tar­tozott az alperesnek azok közé az alkalmazottai közé, akik a szabályzatok föltételeinek bekövetkezése esetében az ott kikö­tött végkielégítésre (apai jussra) tarthatnak igényt. 140. Az üzleti versenynek nem kizárólagos és egyedül lényeges alkateleme a jövedelem elérésére irányuló tevé­kenység, hanem ilyenképpen jelentkezik minden olyan gazdasági ténykedés, amely berendezésénél és külső meg­jelenésénél fogva alkalmas arra, hogy másoknak jogosult haszonszerzésére irányuló gazdasági tevékenységét a fo­gyasztók elvonása által hátrányosan befolyásolja. (Kúria 1934. máj. 15. P. IV. 6280/1933. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . . .) Az orvos működése, ha annak szolgálatában bizonyos berendezéseket, gyógyeszközöket vesz is igénybe, lényegileg nem gazdasági természetű, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom