Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Hiteljogi Döntvénytár. folyóan jogviszony nincs és a keresetnek sincs alapja, de másfelől a per eldöntése szempontjából merően közömbös annak a kérdésnek vizsgálata is, hogy a felek közti jogviszony valamely általában ismert magánjogi ügyleti kategória körébe besorozható s közelebbről vételi ügyletnek minősíthető-e. II. A faügyek kormánybiztosa az alperesek által megtérítendő térítési árra vonatkozóan 1920. február hó 5-én kelt 354. K. B. és a fentebb máifelhívott 1920. március hó 4-én kelt 403/1920. számú rendeleteiben lényegileg akként intézkedett, hogy amennyiben a felek az OKÁB által megállapítandó térítési árat meg nem felelőnek találnák és e részben maguk közt megegyezni sem tudnának, a megtérítendő kár megállapítása a felek által megindítandó bírói eljárás feladata lesz. A peres felek a térítési árra nézve meg nem egyeztek, ennekfolytán és mert a faügyek kormánybiztosának fenti rendelkezései folytán az OKÁB ármegállapítása az adott esetben csupán tájékoztató árnak jelentkezik, végérvényes hatósági ármegállapítás hiányában a faárukért fizetendő ellenérték összegének megállapítására a fennforgó esetben a bíróság hivatott. Térítési ár fejében pedig az igénybevételt szenvedő hatósági ármegállapítás hiányában, a tulajdonához tartozó és tőle hatóságilag lefoglalt faárunak azt az értékét igényelheti jogszerűen, amely a lefoglalt áruk átadása idejében és helyén az áru forgalmi árának megfelelt. 104. Aki közvetítői, tevékenységet fejt ki s ennek alapján közvetítői jutalékot igényel, annak feladata a szerződő felek összehozása s az ügylet megkötésének előmozdítása. Azonban az eladandó terület, jogosítvány stb. értékének megállapítása, megvizsgálása, üzemterv készítése s egyéb efelé dolgok nem tartoznak a feladatai közé s ha ezeket szakismerete folytán a vevő megbízásából mégis elvégzi s ezekért a mérnök- és építészegylet díjszabása szerinti díjazásban részesül, ebből az okból az ezektől a munkálatoktól független közvetítési díj iránti igényétől el nem üthető. De a közvetítési díjra való igény azzal sem tekinthető kiegyenlítettnek, ha a vevő a közvetítőt utóbb állandó alkalmazásba fogadja, erről csak akkor lehet szó, ha az alkalmazás kifejezetten a közvetítési díjak kielégítése fejében történt, vagy ha alkalmaztatása ellenében a jogosult az igényéről kifejezetten lemondott. (Kúria 1934. ápr. 6. P. VII. 4640/1933. sz.) = A közvetítés bányajogosítványok megszerzésére irányult. A kir. Kúria szerint: «a közvetítői jutalék szempontjából a bányajogosultság értékének megállapításánál nem az az irányadó, amit a bányajogosultság a bányában rejlő ásványi kincs figyelembevétele mellett jelent, vagy aminő hasznot a jogosultság a szerző félnek a saját tőkéjének és munka erejének befektetése útján hajt, hanem az, amit a szerződés révén a jogosultság ellenében bányabér fejében a földtulajdonos kap, ami hasonló a haszonbérhez s azzal lényegében egy jogi tekintet alá is esik. Ennek a jogi álláspontnak a
