Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

78 Hiteljogi Döntvénytár. létének megingását eredményezte volna. A forgalom, veszteség, vagyoni mérleg stb. részletes adatainak kimutatása helyett csupán az üzem korlátozásának és a létszám csökkentésének a bizonyítása annál kevésbbé lehet alkalmas a gazdasági lehetet­lenülésnek a megállapítására, mert a felperes elbocsátása évek­kel az általános gazdasági válság kitörése előtt (1926.) történt és mert az állandó vagy határozott tartamú alkalmazásra igénnyel bíró alkalmazott szolgálati viszonya a gazdasági válság során is csak a szerződés sérelme nélkül elbocsátható alkalma­zottak elbocsátása után szüntethető meg. Egyébként az elbo­csátást évek múlva követő gazdasági válságnak az alperes teherbíró képességére gyakorolt hatása kellő méltánylást talált abban, hogy a fellebbezési bíróság a felperes szerződéses munka­bérét 15 %-kai csökkentett mérvben vette számításba. Tévesen vette ugvan e részben összehasonlítási alapul a fellebbezési bíróság a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek hasonló mérvben történt leszállítását, mert a közjogi természetű illet­mények csökkentésének az állam részéről való elrendelése nem lehet alap és ok a magánjogi szerződésekben kötelezett járandó­ságoknak a mérséklésére. De a kir. Kúria arra való figyelemmel, hogy az alperes a korábbi állapot visszaállítására nézve tett ajánlatával már 1929. évben jelét adta a felperest ért kár elhárí­tására irányuló készségének, továbbá, hogy az eredeti szerződés szerint a szolgálati viszony csak a folyó évben szűnt volna meg, jelenleg pedig a gazdasági viszonyok megrosszabbodása folytán, felperesnek az újabb elhelyezkedésre vajmi kevés kilátása volna, a fellebbezési bíróság által megítélt összeggel a felperest meg­felelően kártalanítottnak találta (Pp. 271. §). = V. ö. a 70. esettel s 1. még Jogt. Közi. 1934. 39. Szem. 4. ; 122. Szem. 4. 98. A részvénytársaság székhelye a cégjegyzékbe csak az alapszabályokkal egyező megjelöléssel jegyezhető be. Ettől eltérő, az alapszabály szerű megjelölést akár csupán kiegészítő bejegyzésnek az igazgatóság akaratelhatározása, vagy nyilatkozata, hatáskör hiányában, jogszerű alapja nem lehet. (Kuria 1934 márc> 23 p Iv 846/1934. sz>) 99. Az 1923: VII. tc. 77. §-a az adóknak és köz­terheknek egyéb csődköltségekkel szemben elsőbbséget biz­tosit- (Kúria 1934. ápr. 4. P. VII. 2185/1933. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom