Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 77 tudatosan csalárdul járt el. Ha az eladó tudva hiányos árut szállít, vagy lényegesen más minőségűt, mint a megrendelt, rosszhiszeműen jár el s ezen az alapon a K. T. 350. §-ában körülírt csalás megállapítható. Ennélfogva megállapítható az is, hogy az alperes a jelen esetben, amikor elsőrendű teveszőr hajtószíj helyett összetétele és használhatósága tekintetében lényegesen silányabb árut szállított, csalást követett el s ezért a K. T. 347. §-ának a vevőt terhelő korlátozásaira nem hivatkozhatik. A felperes tehát az árunak 1924. okt. 24-én történt rendelkezésre bocsátásával nem késett el, a vételtől elállhatott s ennek alapján az áru visszaadása ellenében követelheti a vételár kifizetett részének, kiadásainak s a nem teljesítésből eredő kárának is a megtérítését. = V. ö. Hj. Dt. 25., 132. ; 26., 183. 97. Gazdasági lehetetlenülésre a munkaadó akkor hivatkozhatik, ha a szolgálati szerződés fenntartása gazdasági létének megingását eredményezné. (Kúria 1934. márc. 21. P. II. 6125/1932. sz.) Indokok: A károsultat terhelő kárenyhítő kötelességnek a felperes eleget tett azzal, hogy felszabadult munkaerejének kihasználása végett hivatásának megfelelő munkát vállalt és az ebből eredő keresetét kárának a csökkentésére fordította. A kárenyhítési kötelezettség azonban nem terjed odáig, hogy a felperes a három évi pereskedés után sok nehézségek árán szerzett és határozott időtartamra nem korlátolt új állását is feladni legyen kénytelen az alperes által utólag fölajánlott eredeti, .határozott időtartamra korlátolt, alkalmazásért ; éspedig annál kevésbbé, mert a felperes az alperes szerződésszegése okából már két izben igénybevett bírói jogsegély után a szolgálati viszony zavartalanságához szükséges személyi bizalom hiányában, a visszakínált állást még a hátralévő szerződéses időre sem láthatta kellőkép biztosítottnak. iVnnakaz elbírálásához, hogy valamely esetben a gazdasági lehetetlenülés beállott-e, nem elegendő a gazdasági viszonyok közismert súlyosbodására és a kereskedelmi vállalatok szükségképpeni visszaesésére való általános hivatkozás és ennek keretében az alperes által folytatott fakereskedelem összezsugorodására való utalás. A gazdasági lehetetlenülés megállapítása céljából az alperes üzemi és gazdasági viszonyainak ebből a szempontból mérvadó összes tényezőire kiterjedő olyan konkrét tények felhozatala lett volna szükséges, amelyek azt igazolnák, hogy a szolgálati szerződés fenntartása az alperes gazdasági