Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

76 Hiteljogi Döntvénytár. fizetett) a fizetés által a fizető adóst követő forgatók a váltó­kötelezettség alól szabadulnak. A Kúria azonban nem látott fizetést fennforogni, mert a látszat és forma szerint létrejött kölcsönügylet ellenére is lényegében az történt, hogy a felperes N. P. forgatót a kötelezettségből kieresztette s helyette a fő­beavatkozó vállalt váltókötelezettséget, aki mellett N. P. is újból váltókötelezettséget vállalt. Minthogy pedig valamely váltókötelezettnek a váltói kötelezettségből kibocsátása ellen­kező megállapodás hiányában, a többi váltókötelezett kötelezett­ségét nem érinti, az alperes nem hivatkozhatik a főbeavatkozó­nak és N. P-nak. a felperessel történt megállapodására. 96. Ha az eladó tudva hiányos árut szállít, vagy lényegesen más minőségűt, mint a megrendelt, rosszhisze­műen jár el s ezen az alapon a KT. 350. §-ában körülírt csalás megállapítható. (Kúria 1934. márc. 20. P. VII. 5361/1932. sz.) Indokok : Felperes 1924. májusban elsőrendű (príma) teveszőrhajtó­szíjakat rendelt az alperestől s a szállítás alkalmával az alperes, mint ilyen minőségűeket számlázta az árut felperesnek. A tényleg leszállított szíjak azonban nem felelnek meg az elsőrendű teveszőrbajtószíj minőségi követel­ményeinek, csupán közepes minőségűek. Az elsőrendű (príma) teveszőrhajtó­szíjak és a tényleg leszállított hajtószíjak között pedig a szakértők véleménye szerint lényeges különbség van, mert az elsőrendű teveszőrbajtószíj külső láncfonalainak valódi teveszőrből kell állaniok, hogy a kopásnak jobban ellenálljanak, mint a durvább rövidszárú, hulladékszőrökből készült lánc­fonalak, másrészt nagy szilárdságúnak és megfelelő hajlékonyságának is kell lennie, hogy legalább is elérje a bőrszíjaknál megszokott szilárdsági értékeket. Ezzel ellentétben az alperes részéről szállított teveszőr hajtószíjak nagytömegű hulladékkarakterü szőröket, éspedig' durva műgyapjút, tehénszőrt, kecske­szőrt tartalmaznak s e miatt gyengébbek, mint az elsőrendű teveszőrhaj tó­szíjak. Gépek hajtására általában alkalmasak ugyan, de amely gépekre az elsőrendű minőségű feltétlenül beválik, a szállított minőségű szíjak minden további nélkül nem alkalmasak, hanem általában csak kisebb terhelések átvitelére. Habár tehát a szállított szíjak a szakértők véleménye szerint, a hazai kereskedelmi forgalomban a csekélyebb értékű idegen alkatrészek ellenére is, ugyancsak teveszőrszíj elnevezés alatt forognak az üzleti életben, ezek mégsem elsőrendű teveszőrhajtószíjak, mert sem belső összetételük, sem használhatóságuk szempontjából nem ütik meg azt az értéket, amit az elsőrendű (príma) teveszőrhajtószíjak képviselnek. A felperes elsőrendű szíjakat rendelt, áz alperes így fogadta el a rendelést s ilyen értelemben számlázta az árut. Az alperes­nek, aki teveszőr hajtószíjak gyártásával foglalkozik, tudnia kellett a különbséget az elsőrendű és az általa szállított hajtó­szíjak minősége között. És mégis a nem elsőrendű árut elsőrendű gyanánt szállította, ilyennek számlázta. Kétségtelen tehát, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom