Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 75 donába kerültek. A megállapodás létesítésekor a felperes cég a 12 hónapi bizományi idő lejárta után bekövetkezendő automatikus vétel esetére az eladott árukra a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonjogát nem tartotta fenn s ezirányú ügyleti akaratát a fentebb megjelölt bútorokra utóbb a 12 hónapi bizományi idő alatt sem jelentette ki soha. Ennélfogva ezek a bútorok a 12 hónap elteltével a vb. cég tulajdonába kerülvén, utóbb a felperes cég joghatályosan a tulajdonjog fenntartásával már nem élhetett, II. Más bizományba adott árak tekintetében a felperes azt állítja, hogy a bizományi idő lejárta előtt az alperesi cég az anyagi fizetésképtelenség állapotába jutott s erről ő értesülvén, az ügylettől elállott, alkalmazottját el is küldte az alperesi céghez a bútorok visszavétele céljából, azonban az alperesi cég azok kiadását megtagadta. Ha a szerződés tartama alatt az egyik fél anyagi helyzete olyan mértékben megromlik, hogy a másik fél anyagi érdekei lényegesen veszélyeztetve vannak, az érdekeiben veszélyeztetett fél, ha kellő biztosítékot nem kap, a szerződés hátralevő részét nem köteles teljesíteni, hanem attól elállhat. Ha tehát megfelel a valóságnak, hogy a bútorokra megállapított bizományi idő lejárta előtt az alperesi cég az anyagi fizetésképtelenség állapotába jutott, a felperesi cég a megállapodástól egyoldalúlag is elállhatott s alperesi cég fizetésképtelenségének tudatában, saját biztos kárára az előző megállapodás ellenére sem volt köteles a bútorokat bizományból fixvétellel az alperesi cégnek átengedni. = 1. A tulajdonjog fenntartására vonatkozóan v. ö. a 84. esettel. — 2. Az elállás kérdéséről 1. M. M. T. 1130. § 4. bek. ; BGB. 321. § ; DüringerHachenburg. II. Einl. A. 249., 250. ; Hedemann, Die Flucht in die Generalklauseln. 14. — 3. V. ö. Mj. 25., 66. 95. Nincs anyag jogi akadálya annak, hogy valamely váltót a váltóval kapcsolatban nem álló személy rendezzen s a váltó váltójogi engedménnyel reáruháztassék. (Kúria 1934. márc. 20. P. VII. 3600/1932. sz.) Ügyállás : A per során a peres váltót N. P. forgató érdekében a főbeavatkozó rendezte oly módon, hogy új váltó ellenében, amelyen a főbeavatkozó és N. P. vállaltak váltójogi kötelezettséget, felperestől kölcsönt vett fel s a váltótartozást ebből kifizette, felperes pedig váltókövetelését a főbeavatkozóra engedményezte. Indokok : (. . . Mint a fejben . . .) Az eldöntendő kérdés csak az, hogy a történt rendezés N. P. érdekében történt fizetésnek tekinthető-e, mert ha igen, akkor a főbeavatkozó az alperes, mint N. P-t követő forgató ellen nem léphet fel. Az anyagi jog szabályai értelmében ugyanis visszkereseti adós fizetése esetében (ugyanez áll akkor is, ha helyette egy harmadik személy