Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

70 Hiteljogi Döntvénytár. moztatott, akik a felperest mint gyanúsítottat kezelték és ezáltal aligazgatói és cégvezetői állását lehetetlenné tette. A tel­jesen alaptalan bűnvádi eljárásnak kíméletlen módon és az alkal­mazott becsületét sértó'en való foganatosíttatása olyan ok, amely az alkalmazottnak az azonnal hatályos kilépésre jogos okul szol­gálhatna. 89. /. Ha az eladó az árut, amelynek piaci ára van, szabad kézből értékesítés helyett nyilvános árverésen adatja el, ez nem zárja ki, hogy az árverés a késedelmes vevő ter­hére történtnek tekintessék, de a vevő ez esetben sem köteles nagyobb értékkülönbözet megtérítésére, mint amennyi a szabad kézből értékesítés £setén elérhető ár és a szerződési ár közt mutatkoznék. — 77. Az árverést késedelem nél­kül kell foganatosítani. (Kúria 1934. márc. 13. P. IV. 742/1933. sz.) Indokok : A peresfelek között létrejött szerződésnek abból a rendelkezéséből, amely szerint az eladó a vevő kérésére meg­engedi, hogy az a marhákat a kikötött hat hónapon túl öt nappal később is átvehesse, valamint a szerződésnek egyéb, a késede­lemmel kapcsolatos rendelkezéseiből okszerűen következik, hogy az alperes által hizlalás céljából megvett és kihízlalt álla­potban a felperesnek eladott ökröknek hízlalási idő letelte utáni átvételére vonatkozó ötnapos határidőmeghosszabbítás a fel­peres esetleges kérésére engedélyezendő utólagos teljesítési határ­időnek előre való meghatározását jelenti. Erre, valamint az al­peres részéről hizlalás végett átvett állatok átvételének és hizla­lásba állításának nem vitás időpontjára tekintettel kétségtelen, hogy az átvételi határidő 1931. máj. 13-án, de legkésőbben máj. 16-án lejárt. A felperes azonban sem eddig az időpontig, sem az alperes által az 1931. máj. 13-án kelt levélben a felperes kérelme nélkül önként engedett utólagos teljesítési határidő leteltéig, 1931. máj. 21-ig az átvétel iránt nem intézkedett. Ez a határidő pedig megfelelő abban az esetben is, ha a hathónapi hízlalási határidő máj. 16-án járt le, mert az a szerződés ismertetett ki­kötésének megfelel. Az alperes tehát e határidő elteltével jogo­san gyakorolta az eladót a K. T. 352. §-a értelmében a vevő át­vételi és fizetési késedelme esetén megillető jogokat. És amennyi­ben a felperes utólagos teljesítési határidő iránt terjesztett volna is elő kérelmet, ezt az alperes, aki már ily határidőt engedélye­zett, teljesíteni nem tartozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom