Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 69 csak kivételesen intézkedett önállóan. Az eladás azonban nem tekinthető a gyártással és értékesítéssel foglalkozó vállalat önálló egységet alkotó ágának, hanem csak az értékesítő tevékenységet kifejtő egyik osztályának. Ezért, ha bizonyítást nyerne is, hogy a felperes az eladások körül oly mértékben gyakorolt önálló tevékenységet, mint ahogy azt állítja, akkor sem vált volna a vállalat valamely önálló ágának vezető és irányító munkakörrel felruházott alkalmazottjává, mert a nyílt üzletekben eladással foglalkozó kereskedősegédek is feljogosítottnak tekinthetők az eladási ügyletek megkötésére és esetleges engedmények adására. III. A fizetési előleg nem kölcsön, hanem előre felvett fizetés és ekként nem esik a beszámítás szabályai alá, hanem mint az igényeknek előre történt kielégítése, egész összegében levonható a szolgálat megszűnésekor követelhető járandóságból, mert ha létezett volna is olyan szokás vagy megállapodás, hogy az előleg havi 200 pengős részletekben kerül levonás alá, ez csak a szolgálati idő tartamára szólhat, de nem jelenti azt, hogy az alperes a szolgálat megszűnésekor kiadni tartozik olyan javadalmazást, amelyet alkalmazottja már előre felvett és hogy azt csak utólag, részletekben volna jogosítva behajtani akkor is, mikor az arra szolgáló kielégítési alap, a havonként esedékessé váló fizetés megszűnt. IV. A szolgálati viszony lényege az, hogy a munkavállaló személyes szolgálatait egészben vagy részben a munkaadó részére díjazás ellenében lekösse. Az a körülmény, hogy a díjazás nem előre meghatározott összegben, hanem a szerzett ügyletek bizonyos százalékában van megszabva, nem zárja ki a szolgálati viszonyt. A végkielégítés az 1910/1920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelmében önkéntes kilépés esetében csak akkor nem illeti meg az alkalmazottat, ha a szolgálati szerződést nem a munkaadó hibája miatt maga szüntette meg. A rendelet nem tesz különbséget a között, hogy a szolgálati szerződés megszüntetése azonnali hatállyal vagy szabályszerű felmondással történt-e, hanem csupán az okra fekteti a súlyt, amely miatt a munkavállaló a szolgálati szerződést rögtönös hatállyal felbonthatta volna. Ha tehát az alkalmazottnak a munkaadó hibája miatt joga lett volna a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal felbontani, magábanvéve az a körülmény, hogy a szolgálatot a munkaadó hibája miatt és erre hivatkozva, de felmondással szüntette meg, nem zárhatja el végkielégítés követelésétől. A felperes abban látta az alperes hibáját, hogy minden előzetes házi vizsgálat nélkül ellene alaptalan bűnvádi feljelentést tett és a gyárban az összes alárendeltjei tudtával detektívekkel nyo-