Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. eltérő, szokatlan tartalmú megállapodásra lépett, amidőn a szol­gálati viszony fenntartása mellett elengedte a jövőre nézve a nyugdíj szabályzatban előírt kötelező nyugdíj intézeti tagságot és egyösszegben adott nyugdíj megváltást. Tudomása volt az alperesnek arról is, hogy a nyugdíj megváltásként kifizetett ösz­szeg nem fogja Gy. halála után annak feleségét illetni, mert tudo­másul vette, hogy Gy. ezt az összeget anyjának ajándékozta. De tudta az alperes azt is, hogy Gy. súlyos beteg, és hogy a meg­állapodás éppen arra szolgál, hogy halála esetére özvegyét a nyugdíj szerződésből eredő jogaitól megfossza és az ő igényeit kijátssza. Ezzel a megállapodással tehát néhai Gy. és az alperes jogellenesen elvonták a felperestől és Gy. anyjának juttatták azt az alapot, amely az özvegy ellátására szolgálni lett volna hivatott. Ez az eljárás ellenkezik a jogok gyakorlásában és köte­lességek teljesítésében megkövetelt jóhiszeműséggel és tisztes­séggel, ekként az a jó erkölcsökbe ütközik és ebből az okból fel­peresre való kihatásában semmis. Az alperes már csak azért sem hivatkozhatik a jóhiszeműségre, mert a nyugdíjmegváltás­ként kikötött 8000 pengőről szóló betéti könyvet a jelen per jog­erős eldöntéséig magánál tartja és pervesztés esetén Gy. édes­anyjának kiadni nem akarta ; ezzel pedig kétségtelen jelét adta, hogy eleve tudomása volt az általa kötött ügylet megtámadható­ságáról. Sem az alperes, sem a mellékbeavatkozóként fellépett anya és annak halála után a testvérek nem hivatkozhatnak sikerrel arra, hogy az elhalt Gy. nővére Gy.-nek ápolása céljaira 6000 pengő kölcsönt adott, és hogy a nyugdíjmegváltás részben ennek a kölcsönnek visszatérítésére szolgált volna, mert — el­tekintve attól, hogy a becsatolt adófelügyelői értesítés szerint Gy. évi jövedelme a 13,000 pengőt meghaladta — a közeli roko­nok részéről a gyógykezelésre állítólag nyújtott kölcsön kielégí­tése érdekében igénybe vett és őket előnyben részesítő eljárás a felperessel szemben sérelmes és jogait kijátszó és ekként az, mint joggal való visszaélés, védelemben nem részesülhet. A fent kifejtettek szerint a felperest tehát nem kártérítési igény illeti, hanem az őt kijátszó szerződés semmissége folytán ugyanaz a nyugdíjigény, amely a megállapodás létrejötte nélkül özvegyi nyugdíj címén megillette volna. 84. A megrendelő kisbirtokos alakszerűség hiánya miatt érvénytelen gépvételi ügyletének érvényessége utóbb ráutaló tények útján is megvalósulhat. (Kúria 1983. márc 2. P. VII. 5093/1931. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom