Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. eltérő, szokatlan tartalmú megállapodásra lépett, amidőn a szolgálati viszony fenntartása mellett elengedte a jövőre nézve a nyugdíj szabályzatban előírt kötelező nyugdíj intézeti tagságot és egyösszegben adott nyugdíj megváltást. Tudomása volt az alperesnek arról is, hogy a nyugdíj megváltásként kifizetett öszszeg nem fogja Gy. halála után annak feleségét illetni, mert tudomásul vette, hogy Gy. ezt az összeget anyjának ajándékozta. De tudta az alperes azt is, hogy Gy. súlyos beteg, és hogy a megállapodás éppen arra szolgál, hogy halála esetére özvegyét a nyugdíj szerződésből eredő jogaitól megfossza és az ő igényeit kijátssza. Ezzel a megállapodással tehát néhai Gy. és az alperes jogellenesen elvonták a felperestől és Gy. anyjának juttatták azt az alapot, amely az özvegy ellátására szolgálni lett volna hivatott. Ez az eljárás ellenkezik a jogok gyakorlásában és kötelességek teljesítésében megkövetelt jóhiszeműséggel és tisztességgel, ekként az a jó erkölcsökbe ütközik és ebből az okból felperesre való kihatásában semmis. Az alperes már csak azért sem hivatkozhatik a jóhiszeműségre, mert a nyugdíjmegváltásként kikötött 8000 pengőről szóló betéti könyvet a jelen per jogerős eldöntéséig magánál tartja és pervesztés esetén Gy. édesanyjának kiadni nem akarta ; ezzel pedig kétségtelen jelét adta, hogy eleve tudomása volt az általa kötött ügylet megtámadhatóságáról. Sem az alperes, sem a mellékbeavatkozóként fellépett anya és annak halála után a testvérek nem hivatkozhatnak sikerrel arra, hogy az elhalt Gy. nővére Gy.-nek ápolása céljaira 6000 pengő kölcsönt adott, és hogy a nyugdíjmegváltás részben ennek a kölcsönnek visszatérítésére szolgált volna, mert — eltekintve attól, hogy a becsatolt adófelügyelői értesítés szerint Gy. évi jövedelme a 13,000 pengőt meghaladta — a közeli rokonok részéről a gyógykezelésre állítólag nyújtott kölcsön kielégítése érdekében igénybe vett és őket előnyben részesítő eljárás a felperessel szemben sérelmes és jogait kijátszó és ekként az, mint joggal való visszaélés, védelemben nem részesülhet. A fent kifejtettek szerint a felperest tehát nem kártérítési igény illeti, hanem az őt kijátszó szerződés semmissége folytán ugyanaz a nyugdíjigény, amely a megállapodás létrejötte nélkül özvegyi nyugdíj címén megillette volna. 84. A megrendelő kisbirtokos alakszerűség hiánya miatt érvénytelen gépvételi ügyletének érvényessége utóbb ráutaló tények útján is megvalósulhat. (Kúria 1983. márc 2. P. VII. 5093/1931. sz.)