Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

60 Hiteljogi Döntvénytár. ben külön intézkedést és nem rendelkeznek akként, hogy az egyezmény alkalmazhatósága és a valorizációs igény érvényesíthetése tekintetében az engedményes személyi viszonyaitól függetlenül irányadók volnának az engedményező személyére vonatkozó eltérő körülmények, sőt az egyezmények kifejezetten az életbelépésének időpontjában hitelezőkként és adósokként szembenálló felek személyéhez kívánja meg a határozmányai alkalmazhatóságának előfeltételeként megjelölt körülmények fennforgását. (Kúria 1933 febr 22 p YH 5628/1931. sz.) = Ugyanerről az egyezményről 1. Hj. Dt. 25., 143. 81. A Tvt. 4. §-ába ütközik annak a látszatnak a felkeltése, hogy a gyártott illatos folyadék külföldi, különösen kölni áru. (Kúria 1933 febr 23 p Iv 2380/1931. sz.) Indokok : A «Johann Maria Farina dr. E. Meitzen am Dom zu Köln» kölni cég a «kölni-víz» név alatt ismert évszázados gyártmányának a csatolt üvegben való töltésével és terjesztésével az 1926. július 10-én kelt szerződéssel a saját számlájára a felperest bízta meg, aki az említett kölni-vizet így töltve és címkézve előbb maga, majd az «Uránia Kereskedelmi Rt.» budapesti bej. cég által terjesztette. Alperes pedig a basonló illatos folyadékot Debrecenben, a kereset beadását megelőzőleg három éven belül is maga gyártotta és azt a csatolt üvegben az azon látható módon címkézve hozta forgalomba. Az ily áruknak hasonló külsőben való forgalombahozatalával a kölni cég az alperest megelőzte. Az alperes által gyártott és terjesztett illatos folyadékkészítményhez használt üveg jellegzetes alakja, színe és nagysága s az üveg lezárásához használt zárópecsét minősége, alakja, színe, valamint a készítmény mineműségét feltüntető címke s annak és betűinek a színe, s a címke szövegrésznek elhelyezése és általában az áru külső kiállításából nyerhető összbenyomás, különösen a kölni dóm képével és megnevezésével történt kapcsolatbahozatalnál fogva, figyelemmel még arra is, hogy az alperesi készítménynek magyar volta, készítésének helye sem magyar nyelven, sem a címke szövegében használt nyelven kifejezésre juttatva nincs, kétségtelenül alkalmas annak a látszatnak felkeltésére, hogy az alperes gyártmánya külföldi, jelesül kölni áru. Alperesnek ez az elj Tvt. 4. §-ába ütköző tisztességtelen verseny tényálladékát kimeríti, s közömbös az is, ha az alperes által becsatolt és nem a peres felek-