Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

58 Hiteljogi Döntvénytár. (Hj. Dt. 19., 8.) szerint a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben annak a í'el tüntetésének az elmulasztása, hogy a részvényesek közül kik voltak jelen személyesen és kik vettek részt meghatalmazott útján, s névszerint kik voltak képviselőik, alaki hiány, amivel ellentétben a K. P. IV. 5479/1931. (Hj. Dt. 25., 141., jegyz. 2.) szerint, amely a P. IV. 2158/1927. és P. IV. 276/1929. sz.) határozatokban is megnyilvánult bírói gyakorlatra hivatkozik, az a megtámadási ok, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a szavazati jogot kik gyakorolják meghatalmazott útján, anyagi hiány. Ilyen az is, hogy nem-részvényesek a szavazásban résztvettek (K. P. IV. 5904 1929. Hj. T. 12., 81.). — II. Az sem ok a megtámadásra, hogy a határozat valamennyi részvényesnek (K. 1093/1893. Tury, II. 120.) vagy magának a részvénytársaságnak (K. 1242/1901. Dt. 3. f., 22., 93.) káros, mert «a K. T. 174. § első bekezdése a részvényesnek a közgyűlési határozat ellen kereseti jogot csak arra az esetre enged, ha a határozat törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik.» (P. IV. 2839/1931.) 77. A csődhitelezőket nem károsítja az az összeg, amelyet a közadós annak adott ki, akinek szóló rendeltetéssel került kezéhez. (Kúria 1933. febr. 17. P. VII. 5314/1931. sz.) Indokok : Az alperes 1929. évi június hó 15. napján 14,900 P értékű váltóforgatmányt adott át a közadósnak leszámítolás és értékének a Pénzintézeti Központhoz leendő' befizetése végett. A közadós a váltókat leszámítoltatta, azonban a hozzá befolyt értéket a Pénzintézeti Központhoz az alperes számlájára be nem fizette. Midó'n az alperes ezt megtudta, bűnvádi feljelentést tett a közadós ellen, aki a feljelentés hatása alatt 1929. évi szeptember hó 28-án az alperesnek 12,000 P-t kifizetett. Erre a tényállásra való tekintettel a fennforgó esetben a megtámadásnak a Cst. 27. §-ának 1. és 2.. pontja szerint megkívánt előfeltétele hiányzik. A váltók leszámítolása útján nyert összeg az alperes javára szóló rendeltetéssel került a közadós kezei közé s mint ilyen, ennek a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonához nem tartozott. Azzal tehát, hogy a közadós ezt az összeget az alperesnek kiadta, a hitelezők nem károsulhattak s a fentebb előadott tényállás szerint keletkezett követelés jogi természetén nem változtatott az sem, hogy a pénznek a közadós részéről történt kiadása csak a bűnvádi feljelentés hatása alatt történt. Ha ugyanis a közadós a kérdéses pénzösszeget az alperesnek megfizette, akkor annak részéről való elsikkasztása meg nem történhetett, s így a fizetés sem az elkövetett bűncselekményből folyó szerződésenkívüli kártérítés jogcímén, hanem szükségkép az alperest megillető visszakövetelési igény teljesítése gyanánt történt. Ezért a megtámadott jogcselekmény a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak ki nem mondható és az alperes az elfogadott teljesítés visszafizetésére nem kötelezhető.