Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. 57 Indokok: A társasági alapszabály nem kiegészítő része a társaság és alkalmazottai között létrejött szolgálati szerződésnek, hanem a részvénytársaság szervezetének, a társaság és részvényesek közötti jogviszonyoknak a szabályozója. Az alapszabályok a tisztviselők alkalmazását és fizetésük megállapítását az igazgatóság hatáskörébe utalták : az igazgatóság tehát a felperes részére fizetést és annak kiegészítéseképpen fizetésjellegű remunerációt alapszabályszerű hatáskörében megállapíthatott. Ezzel szemben az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy a tiszta jövedelem 6 °/0-a a tisztviselők jutalmazására fordítható, csupán a nyereség felosztására vonatkozó szabály, de nem tiltja azt, hogy nem a nyereség, hanem a költségszámla terhére a tisztviselőknek remuneráció elnevezés alatt illetmény természetű szolgáltatások nyújtassanak akkor is, ha tiszta nyereség nincs is, vagy ha ezek a juttatások a tiszta nyereség 6 °/0-át meghaladják. = A K. P. II. 3881/1931. sz. határozata szerint (Hj. Dt. 25., 95.) : «a részvénytársaság alapszabályainak az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezései kifejezett megállapodás nélkül is az alkalmazottak szolgálati szerződésének a kiegészítő részévé válnak». 75. Nem kereskedelmi ügyletből eredő követelés tekintetében a hitelező a K. T. 309. §-ában szabályozott megtartási joggal nem élhet. (Kúria 1933. febr. 16. P. IV. 3119/1932. sz.) = L. a megtartási jogról Grosschmid, Fejezetek. II., 679. 76. /. A részvénytársasági közgyűlés alakszerűségének a kérdése az is, vájjon a közgyűlés összehívására alapszábályilag feljogosított igazgatóság nevében eljárhattak-e az összehívó igazgatósági tagok, valamint az is, vájjon az igazgatóságnak, vagy valamely részvényesnek szabályosan meghirdetett indítványát a közgyűlésen ki terjesztette elő. — //. Az, hogy a közgyűlésnek határozata a rélszvényesek egyik csoportjára hátrányos, nem ad módot a bíróságnak a határozat megsemmisítésére. (Kúria 1933. febr. 17. P. IV. 2839/1931. sz.) = I. Más alaki hiányok : a tárgysorozatba felvétel s a közzététel elmulasztása (K. 1108/1910. Hj. Dt. 5., 126.) ; a közgyűlésnek nem a régi érvényes alapszabályok szerint összehívása ; az ismert összes részvényesek külön meghívásának elmulasztása (K. 706/1910. u. o. 171.). A K. P. IV. 549/1925.