Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

56 Hiteljogi Döntvénytár. zettséget vállalt, s mert az alperes a váltók lejárata alkalmával nem fizetett s a váltóbirtokos bank a váltókat óvatoltatta, az alperes helyett a váltók összegét néhai édesapja volt kénytelen kifizetni s ezáltal az alperes a váltók összegével jogalap nélkül gazdagodott. Az kétségtelen, hogy a felperes atyja, aki a váltókon mint kibocsátó, illetve mint forgató szerepelt, a váltó beváltásával mint váltóbirtokos az elfogadóként szereplő' alperessel szemben váltói jogokat szerzett s a váltók alapján az elévülési határidőn belül visszkereseti igényt érvényesíthetett. Azonban a váltótörvényen alapuló ezektől a jogoktól eltekintve, a felperes édesapja a kifizetett összegek megtérítését követelhette egyedül és kizárólag azon az alapon is, hogy a tartozás tulajdonképpen az alperest terhelte, de mert helyette fizetni volt kénytelen, az alperes a kifizetett összegeket köteles neki megtéríteni. A felperes édesapja és az alperes között állott fenn tehát olyan jogviszony, amelynek alapján az alperes akkor is tartozott volna a felperes édesapjának, ha váltók egyáltalában nem lettek volna. S minthogy a felperes az átértékelés iránti kereseti igényével nem a birtokában lévő váltók alapján lépett fel, hanem keresetét az alperes helyett teljesített fizetés tényére s az alperes ebből folyó jogalap nélküli gazdagodására alapította, a kereseti követelés nem tekinthető váltón alapuló olyan pénztartozásnak, amelynek átértékelését az 1928 : XII. tc. 4. §-ának 3. pontja kizárná. 73 A szövetkezeti tag, ha a közgyűlésen nem volt jelen, vagy ha jelen volt, de a hozott határozathoz nem járult, az 1898: XXIII. tc. 29. §-a értelmében keresettel csak abban az esetben támadhatja meg a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellentétes közgyűlési határozatot, ha azáltal jogaiban sérelmet szenved. (Kúria 1933. febr. 16. P. IV. 2684/1931. sz.) = A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. tc. 29. §-a szerint jogsérelme nélkül is kérheti a szövetkezeti tag a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat megsemmisítését perenkívüli eljárásban a közgyűlés megtartásától számított 15 napon belül. Három éven belül kereseti és kifogásolási joga van ellenben akkor, ha a törvény, vagy alapszabályellenes határozat jogaiban sérti. (V. ö. Nagy Ferenc magyarázata 77. o.) í 74. A részvénytársasági alapszabály nem kiegészítő része az alkalmazottakkal kötött szolgálati szerződésnek. (Kúria 1933. febr. 16. P. II. 2706/1932. sz.)