Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 59 Ügyállás : A peresfelek között létrejött hitelmegállapodás tartalma szerint az alperes a 120,000 P folyószámlahitelt akként nyitotta a felperes részére, hogy azt külföldi valutában is igényelheti. A hitelezett összeg visszafizetésére nézve a megállapodás akként intézkedik, hogy azt a felperes az alperes pénztáránál effektív pengőben, vagy külföldi kifizetésben köteles visszafizetni. Felperes az engedélyezett hitelt külföldi devizákban vette igénybe. A hitelmegállapodás tartalma szerint a felperes az esetben, ha az ott megjelölt külföldi kifizetések az abban meghatározott árfolyam fölé emelkednek, köteles a különbözetet készpénzben az alperesnek megfizetni; a felperes fizetési késedelme esetén pedig az alperes jogosult bármely időpontban és bármily módon a felperes devizatartozását fedezni s ez esetben a felperes köteles az ilykép terhére előálló pengőösszegeket és kamatait az alperesnek megfizetni. Hasonló jogot biztosít az alperesnek a hitelmegállapodással egyidejűleg kiállított, a takarékbetétek lekötésére vonatkozó nyilatkozat. Felperes annak a megállapítása iránt indított keresetet, hogy a tartozása nem áll fenn, mert alperes tartozott a takarékpénztári pengőbetéteket a folyószámla kiegyenlítésére felhasználni. Indokok : A megállapodásoknak erre a tartalmára tekintettel nem lehet kétséges, hogy a felek egyező akarata szerint a külföldi devizákban folyósított kölcsön külföldi fizetési eszközben volt visszafizetendő, ekként a hitelmegállapodásnak az igénybe vett hitelek visszafizetését szabályozó rendelkezése nem értelmezhető akként, hogy a felperes külföldi pénznemben meghatározott tartozását belföldi fizetési eszközzel kiegyenlítheti, hanem annak a helyes értelme az, hogy a felperesnek vagy külföldi devizát kell szolgáltatnia, vagy pedig a belföldi fizetési eszközt az idegen kifizetés beszerzésére kell az alperesnek átadnia és a fizetett összeg jóváírása csak a külföldi fizetési eszköz beszerzése után történhetik. A külföldi fizetési eszközök forgalmát szabályozó 4100/1931. M. E. sz. rendeletnek az adott esetre alkalmazandó 7. §-a értelmében azonban a pengőösszegnek átváltása, tehát a jóváírás is, csak a Nemzeti Bank hozzájárulásával történhetik. A Nemzeti Bank a szükséges hozzájárulást megtagadta. A fellebbezési bíróság tehát a szerződés téves értelmezésével, ekként anyagi jogszabály megsértésével mondotta ki, hogy felperesnek az alperessel szemben fennálló svájci frank tartozása kifizetés folytán megszűnt. = V. ö. a 27. esettel. 72. Az 1928: XII. tc. 4. §-ának 3. pontja nem zárja ki az átértékelést, ha a kereset nem a váltón, hanem jogalap nélküli gazdagodáson alapszik. (Kúria 1933. febr. 15. P. VII. 5395/1931. sz.) Indokok : A felperes arra alapította a keresetét, hogy néhai édesapja az alperesért mint kibocsátó és forgató váltói kötele-