Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Hitelojgi Döntvénytár. 49 64. A lencse emberi táplálék és így pusztán abból, hogy a szerződés az évi lencsetermés átlagos minőségét kötötte ki, nem következik, hogy a szerződés emberi táplálkozásra nem alkalmas, hanem csupán ipari célnak, vagy állati takarmányozásnak megfelelő lencseáru vételére irányult. ^Kúria 1933 febr j p jy 2080/1981. sz.) 65. Elvileg nincs akadálya az oly alapszabályi intézkedésnek, hogy az üzletrészeket is meghaladó veszteség fedezésére a szövetkezet közgyűlése a tagoktól bizonyos pótbefizetéseket kívánhat. (Kúria 1933. febr. 1. P. IV. 4270/1931. sz.) Budapesti ítélőtábla : Alapszabályaiban a korlátolt felelősségű szövetkezet is megállapíthatja tagjainak vele szemben fennálló, az üzletrészek névértékén felül még befizetésre irányuló kötelezettségét. (K. 1522/1900.) A tagot a szövetkezettel szemben csak akkor terheli azonban ez a szokatlan, kivételes, a tagokra nagy feleló'sséget, terhet rovó kötelezettség, ha az alapszabályok világosan, kifejezetten, kétséget kizáró határozott módon megállapítják. Ámde a szövetkezet alapszabálya 33. §-ának abban a részében, amelyben azt mondja ki, hogy a mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a tartalékalapból kell fedezni, s ha ki nem kerül, a tagok között üzletrészeik arányában osztandó fel, csak oly intézkedést foglal magában, amelyet az alapszabálynak a K. T. 225. §-a 7. pontjának parancsoló rendelkezése értelmében tartalmazni kell és amely a veszteségnek a tagok részéről befizetésére nem vonatkozik. Erre a befizetésre pusztán az a három szó : «és hajtandó be» volna vonatkoztatható, mint olyan utasítás, amely a törvény által megkívánt kötelező rendelkezést meghaladja, s e szavak állapítanák meg a tagoknak azt a kötelezettségét, hogy a reájuk eső veszteséget a szövetkezet pénztárába be kell fizetniök. Ilyen módon a tagok befizetési kötelezettsége egyáltalában nem világosan, kifejezetten és kétséget kizáró határozott módon megállapított. A törvény kötelező rendelkezésének megfelelő intézkedéshez fűzött ezzel a pár szóval ugyanis nem lehet megállapítottnak, létesítettnek venni a fizetésnek súlyos és kivételes kötelezettségét. A megkívánt világosságot, kétségtelenséget kizárja már az, hogy ez a mondat végét befejező néhány szó már elhelyezésénél fogva olyan, hogy bárkinek elkerülheti a figyelmét. De ez a rövid intézkedés, amely a tagnak utólagos többlet fize Hiteljogi Döntvénytár. XXVI. 4