Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
44 Hiteljogi Döntvénytár. 55. /. Annak az elbírálása, vájjon magánjogilag tilos versenycselekmény fennforog-e az ideiglenes intézkedésekkel okozott kár megtérítése iránt indított polgári perre tartozik. — II. Az előzetes intézkedésnek nincs a Tvt. 37. §-án alapuló elévülést megszakító hatása. (Kúria 1933. jan. 25. P. JV. 1846/1931. sz.) Indokok : I. A felperes azon ideiglenes intézkedések által okozott kárának megtérítését követeli az alperestől, melyeket az alperes magánindítványára a felperes alkalmazottai ellen az 1923 : V. tc. 16. §-ába ütköző szédelgő feldícsérés vétsége miatt megindult, de utóbb jogerősen megszüntetett büntető eljárással kapcsolatban az alperes kérésére a felperesnél foganatosítottak. Az 1923 : V. tc. alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárásról szóló 23,800/1924. I. M. számú rendelet 13. §-ának első bekezdése szerint : «Ha a kérelmezőt jogerősen elutasítják azzal a követelésével, amelynek alapján az ideiglenes intézkedést eltendelték, a kérelmező az ellenfélnek az ideiglenes intézkedés foganatosításával okozott minden hátrányért kártérítéssel tartozik.» Ez a rendelkezés nem értelmezhető olyként, mintha a büntető eljárás megszüntetése egymagában létesíthetné a kártérítési jogalapot olyan esetben, amikor az előzetes intézkedés büntető eljárással kapcsolatban történik. Hiszen a 23,800/1924. I. M. sz. rendelet 1. §-ának első bekezdése értelmében ilyen ideiglenes intézkedéseknek helye van akkor is, ha a tisztességtelen verseny nem minősül büntetendő cselekménynek, hanem csupán magánjogilag (abbanhagyási és kártérítési kötelezettség terhével) tilos. Annak elbírálása pedig, vájjon magánjogilag tilos tisztességtelen versenycselekmény fennforog-e felperes terhére, a jelen polgári perre tartozik, mert az alperes az 1923 : V. tc. (Tvt.) alapján a szóbanlévő szédelgő feldícsérés miatt nem indított keresetet a felperes ellen sem abbanhagyás, sem kártérítés iránt. Nincs ugyanis alapja olyféle jogi álláspontnak, hogy az ilyen külön perlésnek puszta elmaradása is megalapozza az ideiglenes intézkedésekkel okozott kár megtérítése iránti igényt ; hiszen így a sértett versenytárs már csak azért is kénytelen volna abbanhagyási vagy kártérítési pert indítani, nehogy az ideiglenes intézkedések miatt önmagát tegye ki a 23,800/1924. I. M. sz. rendelet 13. §-ának első bekezdésére alapított esetleges kártérítési követelésnek. Márpedig megállapított tény, hogy a felperes által a pótkávéjához ráadásul nyújtott szemeskávé hirdetett értéke nem felelt meg a valóságnak, ami az eltérés kisebb volta dacára, a felperes jó-