Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 43 hogy valamely tagja részére oly juttatást adjon, mely az alap­szabályokban vagy közgyűlési határozatban tüzetesen körül­határolva nincs (v. ö. P. H. T. 844.), ami ezúttal nem forog fenn. Nem változtat a szóbanlévó' igazgatósági határozat érvénytelen­ségén az, hogy egy korábbi (1926. március 24-i) közgyűlés azt határozta el, hogy az igazgatósági elnök fizetésének megállapí­tását átvitt hatáskörben, további intézkedésig, az igazgatóság hatáskörébe utalja: Az igazgatósági tagok díjazásának közgyűlés hatáskörébe tartozására vonatkozó jogszabály ugyanis a rész­vényesek és a részvénytársasági hitelezők összességének köz­tekintetből való védelmét szolgálja, ezért ezt a jogszabályi hatás­körét maga a közgyűlés, sőt még az alapszabályok sem ruház­hatják át a részvénytársaság más szervére, így az igazgatósá­gára. Mivel pedig az 1929. évi mérleget megállapító 1930. évi február hó 24-i közgyűlés az igazgatósági elnök fizetésének kér­désével egyáltalán nem foglalkozott, az ott sem tárgyalás, sem határozat tárgyát nem képezte, nem tekinthető az igazgatósági elnök fizetését megszabó igazgatósági intézkedés közgyűlési jóváhagyásának az sem, hogy a közgyűlés által elfogadott 1929. évi eredmény számla «Fizetések és nyugdíj ak» tótelének 39,308 pengős összege, külön feltüntetés nélkül ugyan, de mégis magában foglalja az elnöki fiztést is. Ilyképpen a szóbanlévő mérlegtételből az igazgatósági elnök fizetésének megfelelő 4800 pengőnyi rész az 1930. évi február hó 24-i közgyűlés meg­tartásakor jogtalan tehertételnek minősül, emiatt tehát ennek a közgyűlésnek a mérleg megállapítására és az azzal szorosan összefüggő nyereségfelosztásra vonatkozó határozatát a felperes­nek, mint részvényesnek, a K. T. 174. §-ára alapított keresete folytán meg kellett semmisíteni, ami természetesen nem érinti a későbbi közgyűlésnek azt a jogát, hogy az igazgatósági elnök 1929. évi díjainak összegét 4800 pengőben, saját hatáskörében (az 1930. évi február hó 24-i közgyűlés mérlegmegállapító és nyereségfelosztó határozatának megfelelően) megállapítsa. Nem gátolja a felperest a mérlegmegállapító közgyűlési határozat most érintett megtámadásában az, hogy a korábbi (1926. március 24-i) közgyűlésnek az elnöki fizetés megállapítását az igazgató­ság hatáskörébe utaló határozatát sem a felperes, sem más meg nem támadta (sőt akkor maga a felperes is ama határozat mellett szavazott), mert a hatáskör átruházás kiemelt köz­érdekű érvénytelenségére tekintettel, annak a korábbi (1926. március 24-i) határozatnak külön megtámadás nélkül sincs joghatálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom