Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 31 mas lehet arra, hogy az alperestől sósborszeszt vásárló átlagos vevőben olyan gondolatot keltsen, mintha az alperesnek «Diana»­drogériája, amelynek saját gyártmányú sósborszeszét kapja, szoros üzleti kapcsolatban volna a felperesi «Diana» sósborszesz­gyárral, így pedig egy felperesi üzleti érték alperes javára gyü­mölcsözésének lehetősége fennforog, még akkor is, ha a kétféle sósborszesz — a külső kiállítás és az elnevezés eltérése folytán — egymástól könnyen megkülönböztethető. = V. ö. a 44. esettel. 40. Közömbös, hogy a Tvt. 1. és 9. §-aiba ütköző cselekmény elkövetése önkéntes elhatározásból, vagy mások megrendelésére történt. (Kúria 1932. dec. 16. P. IV. 4366/1932. sz.) Indokok : A «Hangya» név a Hangya Ipar r.-t. felperes cég javára védjegyezve van és az ezzel az elnevezéssel ellátott áruk­ról a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni; ennek ellenére az alperes olyan szappanárut, amelyet ő állított elő «Hangya» és «Marcali Hangya» elnevezéssel látott el és adott el. Az alperesnek ez a cselekménye a Tvt. 9. §-ba ütközik, mert árut olyan elnevezéssel hozott forgalomba, amelyről a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni. Az alperes a Tvt.-be ütköző ezt a cselekményét a Tvt. 1. §-a értelmében tehát akkor is abbanhagyni köteles, ha a cselekmény elkövetésénél jóhiszem­ben volt. Közömbös az is, hogy a tiltott cselekményt önkéntes elhatározásából vagy mások megrendelésére (felbujtására) kö­vette-e el. A cselekmény megengedetté ugyanis csak akkor vál­nék, ha az a felperes jogán alapulna. Az alperes idevonatkozó védekezése szerint az árunak ily előállítására irányuló megbízást ő nem a felperesi részvénytársaságtól, hanem olyan vidéki szö­vetkezetektől kapta, amelyek a «Hangya» Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövet­kezeti Központja budapesti cég kötelékébe tartoznak. Ezek a vidéki szövetkezetek azonban, amiként azt a kir. Kúria P. IV. 1173/1931. számú ítéletében már megállapította, a fentnevezett központtal szemben is önálló jogi személyek, akik a felperesi részvénytársaságnak lehetnek ugyan részvényesei, de ebben a minőségükben a felperesi részvénytársaság jogainak nem alanyai. Arra nézve pedig, hogy a «Hangya» szónak valamely toldattal vagy toldat nélkül árumegjelölés céljaira való használatára az ösküi és marcali szövetkezetek a felperestől egyébként jogot sze­reztek volna, tényállás megállapítva nincsen. Az tehát, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom