Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
íliteljogi Döntvénytúr. ki ne tegyék. A felek között létrejött szerződésszerű megállapodás ekként az alkalmazottak és hozzátartozóik érdekét szolgálván, annak a hatályát a felperes nem támadhatja meg azon a címen, hogy ennek a megállapodásnak a megkötésére az alperes munkaadó, mint erősebb fél, ennek a helyzeti előnyének a jogosulatlan kihasználásával bírta reá a felperest. Nincsen ugyan adat a perben arra, hogy az alperes az 1924. évi február hó 5-én kiadott kártyázási tilalmat annak a kiadásától a felperes elbocsátására okul szolgált eset bekövetkezéséig megismételte, vagy arra az alkalmazottak figyelmét bárminő módon újból felhívta volna, ez azonban a tilalomnak a hatályát nem érintheti, mert az időbelileg korlátolva nem volt és így csak a munkaadó alperes részéről való visszavonással szűnt volna meg, azt pedig a felperes nem is állította, hogy az alperes a tilalmat visszavonta. Abból, hogy az alperes a kártyázásban tilalom ellenére ugyancsak résztvett más alkalmazottait a szolgálatban megtartotta, a felperes jogot nem származtathat, mert a munkaadónak a szabad elhatározásától függ, hogy a törvény vagy szerződés értelmében alkalmazható jogkövetkezményeket adott esetben s az eset körülményeire tekintettel alkalmazni kívánja-e, vagy sem. 31. Az 1927:X. tc. 4. §-a első bekezdésében foglalt az első díj kifizetésére vonatkozó jogszabállyal nem áll ellentétben az a kikötés, hogy a biztosítás kezdete csak az első évi díj lefizetésével álljon be. (Kúria 1932. dec. 13. P. VII. 3681/1931. sz.j Indokok : Az 1927 : X. tc. 4. §-ának első bekezdésében foglalt jogszabály olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a biztosító részéről való kockázatviselési kötelezettség megkezdődött, míg a peres esetben éppen az a helyzet, hogy a biztosítási kockázatnak a biztosítási szerződés megkötése idején való megkezdődését, az általános biztosítási feltételekbe foglalt szerződéses kikötés arra az időpontra tolta ki, «amikor a kötvény a benne felszámított első évi díj, illetve díjrészlet s az illetékek készpénzben történő és teljes lefizetésével beváltatott.» = 1. Az idézett jogszabály tartalma az ítélet szavai szerint az, hogy : a biztosított az ilyen első díjat, illetve díjrészletet még az esedékességtől számított 30 nap alatt kifizetni jogosult és a biztosító csak ennek a 30-nak, amely 30 nap alatt tehát a biztosítót a kockázat viselési kötelezettség terheli, eredménytelen eltelte után élhet avval az erre az esetre biztosított törvényes jogával, hogy választása szerint a szerződéstől elállhasson. — 2. Az ítélet szerint : Ha a kötvény a biztosítás tartamának kezdőpontja tekintetében más naptárszerüen meghatározott rendelkezést nem tartalmaz, a biztosító a bírói gyakorlat értelmében joghatályosan kikötheti azt, hogy a biztosítás