Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 23 29. A végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű katolikus papok hagyatéka tárgyában kibocsátott rendelet a kielégítési sorrend szabályait a csődeljárásban nem érinti. (Kúria 1932. dec. 1. P. VII. 2978/1931. sz.) Indokok : I. A végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű katolikus papok hagyatéka tárgyában az 1904. évi T. 107/15. szám alatt kibocsátott rendelet egyfelől 1. §-ában a nevezett papok hagyatékában való részesedésre vonatkozóan érvényben levő anyagi jogszabályokat foglalja össze, másfelől 2—19. §-ában a hagyatéki eljárás szabályait állapítja meg, de nem tartalmaz oly jogszabályt, mely az alsóbbrendű katolikus papok hagyatéka ellen megnyitott <?sődben az elhalt közadós gyógykezelési költségeinek külön kielégítést, vagy a csődhitelezőket megelőző bármely előnyös kielégítést biztosítana. Ellenkezőleg, a felhívott rendelet 15. §-ának abból a szabályából, hogyha a hagyaték a 14. §-ban említett terhek és tartozások kielégítésére nem elegendő, a hagyatéki bíróság csak a hagyaték rendezésével felmerülő költségek kielégítéséről gondoskodik, egyebekben pedig a csődnek hivatalból való megnyitása iránt intéz az illetékes csődbírósághoz megkeresést, éppen az következik, hogy a rendelet a csődeljárásban való kielégítési sorrend szabályait érinteni nem is kívánta. II. A csődtörvény 60. §-ának 2. pontja szerint a csődnyitás előtt elhalt közadós gyógyítási költségei csak akkor sorozandók az első osztályba, ha a •csődnyitást megelőzően egy évnél nem régibbek. Felperes követelése a csődnyitást megelőzően egy évnél régibb. Nincs helytálló alapja ezzel szemben a felperes amaz álláspontjának sem, hogy a hagyatéki bíróság a csőd megnyitása iránt a csődbírósághoz a gyógyítási költségek keletkezésétől számított egy év •eltelte előtt intézett megkeresést s erre való tekintettel a fennforgó esetben a Cst. 60. §-ának 2. pontját akként kell értelmezni, hogy az egy év végső pontjának nem a csődnyitás időpontja, hanem az az időpont tekintendő, melyben a hagyatéki bíróság megkeresése a csődbírósághoz érkezett. A Cst. 60. §-ának 2. pontja ugyanis az egy év végső pontjának kifejezetten a csődnyitás időpontját jelöli meg, már pedig a csőd megnyitása csak akkor történt meg, midőn a csődbíróság, bár a hagyatéki bíróság megkeresésére, a csőd egyéb törvényszerű előfeltételeinek elbírálása után azt a Cst. 86. §-a szerint való határozatával elrendelte. = A kir. igazságügyminiszternek és a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1904. évi T. 107/15. sz. rendeletét 1. Ig. Közi. 1904. 165. 30. A szolgálati szerződésbe foglalt kártyázási tilalom nem ütközik a jó erkölcsökbe. (Kúria 1932. dec. 1. P. II. 3550/1931. sz.) Indokok : Az alperesnek a felperes által tudomásul vett kötelezőleg elfogadott az a rendelkezése, hogy a felperes és a felpereshez hasonló alkalmazottak a kártyázástól az azonnali hatályú elbocsátásnak és a nyugdíjigényeik elvesztésének a terhe mellett tartózkodni kötelesek, a jó erkölcsökbe nem ütközik, mert ez a tilalom annak a megakadályozását célozta, hogy az alkalmazottak a keresetüket könnyelműen el ne játszák s magukat és családjukat az anyagi nélkülözés és romlás veszélyének