Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. 21 zeti Bank hivatalos árfolyamjegyzése szerint egyenlít­hetl kl- Kúria 1932. nov. 29. P. VII. 4124/1932: sz.) Ügyállás : Felperes a saját számlájára, de az alperesi cég nevében vásárolt külföldi szőrmeárukat. Ennek folytán a vételügyletekből kifolyólag a külföldi hitelezőkkel szemben az alperesi cég került kötelezettségbe. Hogy az alperesi cég a vállalt kötelezettsége erejéig minden körülmények között biztosított legyen felperesnek a helyette elvállalt fizetési kötelezettség bizto­sítására, alperesnél bemutatóra szóló, príma pénzintézeti betétkönyveket kellett letétbe helyezni. Megállapodtak abban is, hogy alperes raktárába futnak be a felperes számlájára vett külföldi áruk, hogy az eladásoknál a vevőknek alperes számlázza az árukat s az eladásokból keletkező folvó­számla követelések, fizetések és teljesítések mindaddig az alperes tulajdonai, míg a vásárlási vételár teljesen kifizetve nincs. Az nem vitás a felek között, hogy a külföldi fizetési eszközöknek a Magyar Nemzeti Bank 1931. december hó 31-i hivatalos árfolyam jegyzését véve alapul, az egyes vevőktől a kereset­indításig az alperest illető 10 0 0 haszonrészesedés beszámításával 4722 P 32 f-rel több folyt be, mint amennyi a felperesért vállalt kötelezettségből kifolyólag az alperesi cég külföldi tartozása volt. De vitás, hogy ennek ellenére azért, mert a külföldi hitelezők a pengőben felajánlott teljesítést akkor nem akarták elfogadni s mert a pen»ő külföldi értékelése más volt, mint ami a külföldi fizetési eszközöknek a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamának megfelelt, az alperesi cég a felperes értékeinek a kiadását megtagadhatta-e? Indokok : A külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában kibocsátott rendeletek szelleméből és intézkedéseiből következik, hogy belföldi személy vagy belföldi cég idegen valutára szóló külföldi tartozását, a törvényes ren­delkezések korlátai között, csak a Magyar Nemzeti Bank hiva­talos árfolyamjegyzése alapján egyenlítheti ki s külföldi hitelező, ha törvényes tilalom nincs, követelésének kifizetését a belföldön csak a hivatalos árfolyamon követelheti. Az alperesi cég kötele­zettsége 1931. december hó 31-én a külföldi hitelezők irányában tehát csak olyan értelemben állott fenn, hogy ezek idegen valu­tára szóló követelését a hivatalos árfolyamnak megfelelő pengő­ben volt köteles kiegyenlíteni s a magyar törvények alapján egyébre kötelezhető nem is volt. Ennélfogva a felperes vevőitől a kezeihez befolyt értékek neki teljes biztosítékot nyújtottak, sőt a befolyt értékek az általa a külföldi hitelezőknek fizetendő ösz­szeget 4722 P 32 f-rel meg is haladták. Azon az alapon tehát, hogy a vevőktől befolyt összegek a külföldi tartozások értékét nem fedezik, az alperes felperessel szemben a fölös értékek kiadá­sát meg nem tagadhatta. De nem tagadhatta meg azon az ala­pon sem, hogy a hitelezők akkor a pengőben való teljesítést nem fogadták el, a pengő jövőbeni árfolyam alakulása pedig bizony­talan lévén, nem lehetett tudni, hogy amikor teljesítésre kerül majd a sor, milyen összegű pengőre lesz szükség a tartozás ki­egyenlítésére. Nem pedig azért, mert mint jelenleg, úgy 1931. december hó 31-én is a forgalomban levő pengő arany értékű

Next

/
Oldalképek
Tartalom