Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
-20 Hiteljogi Döntvénytár. '241. §-ok alapján kártérítési keresettel felléphet azok ellen az igazgatósági tagok ellen, akik ama szerződés létrehozásában résztvettek, vagy tisztségükből folyó ellenőrző kötelezettségük elmulasztásával lehetővé tették. Az összbitelezőkkel szemben fennálló kártérítő felelősségük alól nem mentesítené az igazgatósági tagokat az sem, ha a közgyűléstől felmentvényt kaptak volna, mert a felmentvénynek csak magára a szövetkezetre vonatkozásban lehet jelentősége, de e tekintetben is csak akkor, ha a közgyűlés a rendelkezésére bocsátott adatok alapján kellőképpen ismerte a szóbanlévő szerződést. Károsodás ugyan magából a szerződésnek a megkötéséből és az üzletrészjegyeknek kiszolgáltatásából nem keletkezett, mert annak a Kt. 156. § harmadik bekezdése folytán a szövetkezetre nincs joghatálya. A magüzletnek a csődnyitás előtt történt tényleges átvételéből azonban mégis keletkezhettek a szövetkezetet (P. F.-el, vagy üzleti hitelezőivel szemben) terhelő (a csődtömeg ellen sikerrel érvényesített) kötelezettségek, melyek a szövetkezet terhére különben nem állottak volna elő. Ezeknek a kötelezettségeknek a tényleges átvétellel netalán valóban élvezett szövetkezeti előnyökkel való egybevetéséből alakulhat ki az igazgatósági tagok kártérítő kötelezettségének mértéke. Az átvétellel járó előnyök közt azonban nem vehető számításba a jövőbeli üzleti eredményhez az igazgatóság által fűzött remény, mert rájuk nézve az ügylet jogszabályilag tilos lévén, kockázatának veszélyét minden irányban kizárólag nekik kell viselniök (nem pedig magának a szövetkezetnek). 26. A biztosítási kötvényekben a biztosítási összegeknek ekként történt meghatározása: «Franchi 10,000 in oro>> nem egyértelmű az effektív arany francia frankban leendő kifizetés kikötésével, hanem a biztosított tőkének teljes aranyértékben leendő kifizetését, tehát számolási érték megjelölését jelenti csupán. (Kúria 1932. nov. 29. P. VII. 3168/1931. sz.) = V. ö. Jogállam. 1929. 13. Aranyperek; továbbá : Bátor Viktor, Pénztartozások szabályozása a polgári törvénykönyvben. 1930. (Sichermannemlékkönyv) és A pénztartozások jogszabáyai. 1932. 27. A külföldi fizetési forgalmat szabályozó rendeletek értelmében belföldi idegen valutára szóló külföldi tartozását, a törvényes korlátok között is csak a Nem-