Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

18 Hiteljogi Döntvénytár. hozzájárulásában részesülő nyugdíjegyesület, nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap van a nyugdíj fizetésére kötelezve, az ilyen nyugdíjegyesületnek, nyugdíjintézetnek vagy nyugdíjalapnak a kötelezettségéért az 1926: XVI. tc* 12. §-a s az ennek alapján kifejlődött bírói gyakorlat értelmében a munkaadó is egyetemlegesen felel. —//. Ha azonban a munkaadó hozzájárulásával maga az alkalmazott más, nem a munkaadó vállalat keretében működő s annak anyagi hozzájárulásában sem részesülő nyugdíjegyesülettel, nyugdíjintézettel vagy nyugdíjalappal szerződik nyugdíjban részesítése iránt, az ilyen szerződésből a munkaadóra nyugdíjfizetési kötelezettség nem háramlik, hacsak a nyugdíj szolgáltatására kötelezettséget vállaló jogi személynek a szolgáltatásáért a felelősséget külön el nem vállalja. — 277. S ha a munkaadó az alkalmazottat terhelő nyugdíj járulékoknak egészben vagy részben az alkalmazott helyett való fizetése tekintetében vállal is kötelezettséget, ennek alapján az elvállalt kötelezettségen túlmenő szolgáltatással nem tartozik, s ezen az alapon a munkaadónak a nyugdíjfizetési kötelezettsége még abban az esetben sem állapítható meg, ha a nyugdíj szolgáltatására kötelezett jogi személy a nyugdíjfizetési kötelezettségének eleget nem tenne vagy annak eleget tenni nem is tudna. (Kúria 1932. nov. 18. P. II. 1445/1932. sz.) = 1. A nyugdíjfizetési kötelezettség jogalapjáról 1. az 1. esetet, továbbá Hj. Dt. 25., 50. és Jogt. Közi. 1932. 135. Szem. 10. — 2. Ugyanúgy, mint I. Jogt. Közi. 1932. 231. Szem. 15. a. 24. A vevő megtámadhatja az ügyletet, ha az autó alkalmatlan arra a célra, amelyre az eladó tudtával használni akarta. (Kúria 1932 nov 22 p vn 1649/1931. sz.) Indokok : A 87,745/1925. K. M. sz. rendelet figyelmezteti általában az érdekelteket arra, hogy minthogy a törvény a gépkocsival való iparszerű fuvarozásra vonatkozó engedély kiadását különféle feltételekhez köti, az engedélyt kérő saját érdekét szolgálja, ha az engedély elnyerése előtt gépkocsit nem vásárol. A 80,145/926. K. M. sz. rendelet pedig utasítva az elsőfokú iparhatóságokat, hogy erre a körülményre a hozzájuk fordulókat